Nem igazolódtak be azok a feltételezések, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forint védelmére kelt volna a január végén és február elején a kibontakozó feltörekvő piaci devizaválság idején.

A jegybank tegnap közzétett előzetes adatai szerint ugyanis még az egy százalékot sem érte el a devizatartalék szintjének változása februárban: igaz, a 324 millió eurós eltérés negatív előjelű, ezzel a tartalék február végére 33,79 milliárd euróra zsugorodott. Január 31-én a tartalék 34,11 milliárd eurót tett ki. Az MNB tehát gyakorlatilag állva várta és állta a pofonokat, s miközben a külföldi befektetők zsákszám menekítették pénzüket a feltörekvő piacokról, az euróárfolyam „csak” 314 forintig szaladt el.

Akkor a válság epicentrumában lévő törökök egyes források szerint kétmilliárd eurós intervenciót hajtottak végre a vészesen gyengülő líra védelmében, majd ennek hatástalanságát látva duplájára emelték alapkamatukat, az hozott némi enyhülést a piacon. A válság kulminálásakor a jegybanki kommunikáció meglehetősen suta volt, Matolcsy György elnök a még megléphető kamatcsökkentések lehetőségéről értekezett a befektetők nem kis megrökönyödésére, helyetteseinek szóbeli intervenciói pedig eleve limitált szavatosságúak voltak.

Javukra szól, hogy pénzt – eurót – nem dobtak ki az ablakon, amikor a spekulánsok tesztelés alá vették a forintot. Elemzők szerint a forint gyengítése amúgy sem ellentétes a gazdaságösztönző feladatot is magára vállaló MNB szándékaival. A török után jött az ukrán válság, azóta a forintot csak néhány erősebb nyugtatóul szolgáló nemzetközi hír tudta a 310-es szint alá nyomni.

Tóth Gergely, a Buda-Cash vezető elemzője szerint jól tette a jegybank, hogy nem csinált semmit, ideális hozzáállásról viszont akkor beszélhettünk volna, ha a Monetáris Tanács bölcs, és szünetet tartott volna a kamatcsökkentési ciklusban. Ehelyett februárban a vártnál is nagyobb, 15 bázispontos mértékben 2,70 százalékra vágták az alapkamatot, jóllehet ennek reálgazdasági hozadéka alig van, miközben kockázatai hatalmasak lehetnek.

A piacok a nagy jegybankelnökök szóbeli intervencióinak adnak hitelt, ezért Tóth Gergely nem is érzi szükségét, hogy az MNB éljen ezzel az eszközzel. A kamatcsökkentéssel viszont egy ideig le kellene állnia. A 34 milliárd eurós – megnyugtató szintű – devizatartalék felhasználásáról pedig eleve meg kellene feledkeznie. A forint előtt a következő erőpróba március 25-én jön el, akkor a választások előtt utoljára vághat kamatot az MNB. Addig a Buda-Cash szakértője szerint a 308–314-es sávon belül mozog az euróárfolyam.