A Beva a fiktív kötvényt vásárló ügyfeleket kártalanítja 20 ezer euróig (mintegy 6 millió forintig), de csak ha a Quaestor Értékpapír Zrt.-től vásárolták az értékpapírt. A Beva-kártalanítás mértéke egymillió forintig száz százalék, egymillió forint felett az afölötti rész kilencven százaléka. Ez közel 32 ezer ügyfél számára összesen 88 milliárd forint kifizetését jelenti.

A kötvényesek kárrendezése július 13-án kezdődött. A Beva a honlapján közzétett adatok szerint október 21-ig több mint 86,2 milliárd forint kártalanítási összeget utalt át 31 113 ügyfél számára. A Quaestor-károsultak kártalanításának mostani szakaszában a hiányzó kötvényeket pénzkövetelésként vette figyelembe a Beva, a vásárlásukkor kifizetett vételár képezi a kártalanítás alapját.

A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (QA) korábban közölt adatai szerint a Quaestor-kötvény-károsultakat átlagosan 5,4 millió forint illeti meg, a kártalanítás jelenlegi szakaszában fejenként átlagosan 2,8 millió forintot fizet ki a Beva.

A Quaestor Értékpapír Zrt. (QÉP) által vezetett egyedi értékpapírszámlákon nem különíthetőek el egymástól a hiányzó és a valós kötvények, és az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy egy-egy befektető egy-egy tranzakció során valós kötvényt vásárolt-e. Ezért kötvénysorozatonként a Keler nyilvántartásában szereplő valós és az ügyfélnyilvántartásokban lévő összes kötvény aránya alapján határozták meg az egyes ügyfelek esetében a valós és hiányzó kötvények számát. A hiányzó kötvények aránya a különböző kötvénysorozatok esetében jelentősen eltér, van, amelynél nincsenek hiányzó kötvények, s olyan is, amelynél arányuk eléri a 86,24 százalékot.

A 6 millió forint feletti – 100 ezer euróig, mintegy 30 millió forintig terjedő – kártalanításra és a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel szerződött 497 ügyfél kifizetésére a Quaestor-alapból, az AB döntése után kerülhet sor, ami közel 100 milliárd forint összegű követelés sorsát dönti el.

Az AB-hez érkezett beadványok a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanításáról áprilisban elfogadott törvényt támadják. Magánszemélyek a diszkrimináció tilalmára hivatkozva azt kifogásolják, hogy jelentős eltérések vannak a kártalanításban, a pénzintézetek pedig a jogállamiság, a tulajdon védelmére hivatkozva azt, hogy befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kárrendezési alaphoz.

A Quaestor Értékpapír Zrt. vállalati kötvénykibocsátásainak nagy része fiktív volt. A jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen a társaság tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki a szabálytalanságok miatt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.