Gyurcsány előállt spórolási javaslatával
Megkezdődött a kormányfő és a parlamenti pártok vezetőinek és frakcióvezetőinek konzultációja a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokról és az ehhez kapcsolódó kormányzati intézkedésekről kedden a Parlamentben.
Az egyeztetésen a kormányt Bajnai Gordon gazdasági-, és Veres János pénzügyminiszter képviseli. Az MSZP részéről Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök, valamint Lendvai Ildikó frakcióvezető, az SZDSZ-től Fodor Gábor pártelnök és Horn Gábor ügyvivő, a Fidesztől Varga Mihály és Kósa Lajos alelnökök, a KDNP-től Hargitai János van jelen a megbeszélésen.
A kormányfő helyzetelemzéssel nyitott. Szerinte a kormány minden korábbinál szélesebb nemzetközi hátteret szervezett, hogy a biztonsági intézkedéseket megtehesse. Konzutált Sarkozyvel, Merkellel, Putyinnal, Brownnal, Berlusconival és több nemzetközi szervezet vezetőivel. A legfontosabb feladat szerinte az, hogy a válság nyomán 10 ezrek 100 ezrek munkahelye ne kerüljön veszélybe. A válság ugyanis leginkább a munkahelyeket veszélyeztetheti. A vállalatok szűkítik, felfüggesztik a termelésüket. Ez ellen kell védekezni, hogy tömegesen ne kerüljenek utcára az emberek.
Gyurcsány szerint három dolgot lehet tenni:
1. Kalkulálni a legrosszabb eshetőséggel, és dolgozni azon, hogy ez ne következzen be. (Ez az eshetőség az lenne, hogy egy recesszióval küszködő európai környezetben az ország GDP-je jövőre egy százalékkal visszaesik, a költségvetési hiánycélt pedig 2,6 százalékra csökkentik.)
2. Ne költsünk többet, mint amennyi pénzünk egészen biztosan van.
3. A válság után is van élet, úgy kell cselekedni, hogy a lépések az ez utáni növekedést is szolgálják.
Mi okozza a magyar gazdaság speciális érzékenységét? A kormányfő szerint a következő négy körülmény:
1. Az elmúlt 7-8 évben követett gazdaságpolitika (különösen az első felében) azt eredményezte, hogy veszélyesen alacsonyak a lakossági megtakarítások. Nem vagy alig fedezik az állam és a vállalatok forrásigényét.
2. 2001-2006 között a büdzsé több terhet vállalt, mint amit finanszírozni tudott (szociális, jóléti, közfinanszírozási, fejlesztési igények).
3. Nem indultak el nagy szerkezeti reformok, az időszak második félében elindítottakkal szemben nagy volt az ellenállás.
4. A lakosság, a cégek nagy része nagy kockázatot vállalva devizában adósodott el. Ez többszöröse a devizában mért megtakarításoknak.
Milyen lépéseket tesz a kormány? Gyurcsány felsorolása szerint:
1. A kabinet tagjainak, államtitkárainak a jövedelmeit befagyasztották, utasítják az állami vagyonkezelőt, hogy az állami cégek felügyelőbizottságának tiszteletdíját 10 százalékkal csökkentse, az állami cégek vezetőinek jutalmat, prémiumot, 13. havi bért vagy ennél több hónapi juttatást ne fizessen. El fogják fogadni a javaslatot, hogy a központi igazgatásban ne legyen bútorcsere.
2. Azt javasolja: keressék annak a megállapodásnak a lehetőségét a közszférában, hogy kijelentsék: ma nem tudnak kötelezettséget vállalni a jövő évi jövedelmek növelésére, a 13. havi bér automatikus kifizetésére.
3. Gyurcsány szerint a nyugdíjasok pozícióját "az utolsó csepp vérig védi a kormány", de látnak olyan intézkedést, amely a társadalmi igazságosság szándékával összekapcsolható, és a nyugdíjasok többsége számára nem jelent megszorítást. A 13. havi nyugdíjat azok kapnák csak meg, akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt. A 13. havi nyugdíj összegét pedig 80 ezer forintban maximalizálnák.
A kormány olyan áron is hajlandó a munkabérre rakódó terheket csökkenteni, hogy az adószabályokat változtatja. Már idén hajlandó erre.
Támogatják egy ezer milliárdos növekedési alapot, ami azt célozza, hogy csökkentse a vállalkozások működési kockázatát, a recesszió hatásait csökkentse, segítse a munkahelyek megőrzését, a piacon maradását, új piacok megszerzését. Az Új Magyarország Fejleztési Program szerkezetét át kell alakítani, hogy az új helyzetben minél nagyobb növekedést tegyen lehetővé. Át kell vizsgálni beruházásokat, amihez forrást rendeltek, de még a beruházások nem indultak el. Ki kell igazítani a segélyezési rendszert, hogy jobban érvényesíteni lehessen a rászorultsági elvét.
Gyurcsány szerint a stabilizáció finanszírozásához kell megállapodni az EU-val és az IMF-el: legyen olyan szabad forrás, amihez Magyarország hozzáfér, ne fenyegessen az államcsőd (amikor az állam nem ér el működési forrásokat, és nem tud eleget tenni a fizetési kötelezettségének.) Az EU-t és az IMF-et nem érdekli, hogyan teszünk eleget a feltételeknek, honnan vág a kormány. Nincs ára a megállapodásnak. A program nagysága jelentős, arányos azokkal a várakozásokkal amelyeket a piacon látnak.
Kósa Lajos válaszát azzal kezdte, hogy azt gondolták, tényleg az IMF megállapodásról beszélnek, de végül is csak részben érintették, és a miniszterelnök egy nemzeti megállapodásra tett javaslatot. Kommunikációs szakemberek elsöprő többségben vannak, így ez egy PR-esemény. PR-kormányzás folyik, a tárgyalófelek biodíszletek.
- Miniszterelnök úr, Ön nem érti, mi a helyzet az országban - mondta Kósa. A válság elhárítására fel kellene készülni, más országokban nem sajtóeseményeket szerveznek, hanem intézkednek. Magyarország elemi érdeke a válság megoldása. De látni kell, mi vezetett ide, és mi a megoldás helyes lépéssorozata. Ilyen böszmeséget, amit mi csináltunk Magyarországon, Európában még nem tettek – jelentette ki Kósa.
Az EKB-hoz fordulni rendben volt, de az IMF ilyen megállapodást a harmadik világgal szokott kötni. Mi leszünk ilyenek az EU-ban először. Elég volt 1999-ben kikeveredni belőle. Az ellenzék kész az ország megmentése érdekében együttműködni, de az IMF-hitel kapcsán nem lehet olyan szerződést aláírni, aminek az ellenzék nem tudja a feltételeit – mondta a Fidesz alelnöke.
Kósa szerint a miniszterelnök nem alkalmas arra, hogy az országot kivezesse a válságból. A gazdaságpolitika legfontosabb eszköze a hitelesség. Ha a kormány és a vezetője hiteltelen, kevés esély van arra, hogy az emberek elfogadják. Adja be a lemondását a köztársasági elnöknek – javasolta Kósa Gyurcsánynak.
Fodor Gábor szerint a kormány által tervezett intézkedések jelentős része elkerülhetetlen. Az SZDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy ők mindezt már korábban megmondták. Hangsúlyozta: támogatják az IMF-fel kötendő megállapodást, de annak részleteit is meg kell ismerniük. Fodor szerint az irány helyes lehet, de nem átmeneti kezdeményezésekre, hanem a reformértékű lépésekre van szükség.
Dávid Ibolya nem számított érdemi tanácskozásra, mint mondta, úgy nehéz beszélni valamiről, hogy nem ismerik a részleteit. Saját tapasztalatai szerint azonban az IMF tárgyalások nagyon kemények, szigorú feltételekkel. Hozzátette, kíváncsi lenne rá, mibe kerül a megállapodás az országnak. Azt már régóta tudják, hogy kiadáscsökkentésre és megszorításokra van szükség, az nem újdonság. Azonban abból a négy okból, amelyet a miniszterelnök felsorolt Magyarország kitettsége okaként, három az MSZP-SZDSZ kormányoknak köszönhető. Ő még hozzátenné a 100 napos programot is, amellyel a Fidesz egyetértett. A megtakarításokról szólva annyit mondott, amikor kamatadó, haláladó és a megtakarításokat terhelő egyéb költségekkel gátolja a kormány a takarékoskodást, mire másra lehet számítani, mint a kialakult helyzetre.
Gyurcsány reagálásában kijelentette: nyilvános lesz az IMF-megállapodás. Szerinte a valutaalap csak két ésszerű dolgot kért. Egyrészt azt, hogy csak annyi kiadást vállaljon az ország, amire pesszimista forgatókönyv esetén is biztosan van pénz. Másrészt ne vállaljon olyan kötelezettséget, amellyel a költségvetés bevételeit csökkentené. A megállapodás nem növeli Magyarország hitelterheit – állította a kormányfő.
