Az egyes tartományok között nagy a szórás, a legnépesebb és a legmeghatározóbb Észak-Rajna–Vesztfáliában a novemberi 1,6 százalék után 1,8 százalékos adatot mértek, míg Hessenben – amely Németország pénzügyi központjának, Frankfurtnak is otthont ad – 1,1-ről 1,2 százalékra nőtt a fogyasztói árindex. Szászországban maradt az 1,4 százalékos érték.

A berlini kormány 2013-ra 1,5 százalékos inflációval számolt – ennyi is lett –, míg az idén 1,8 százalékról szólt a prognózisuk. Mi több, jövőre az IfW kutatóintézet már 2,5 százalékos inflációt sem tart lehetetlennek, egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenleg 0,25 százalékon álló eurókamat mellett a német gazdaság erősen túlfűtötté válhat.

Az alapkamat egységes ugyan, ez azonban nem mondható el az inflációról, ami meglehetősen vegyes képet mutat a valutaközösség tagállamaiban – írja a Reuters. Miközben a németek a kétszázalékos inflációs cél felé közelítenek, a perifériás államok a magyar árszínvonalat hozzák: a spanyoloknál 0,3, az olaszoknál 0,6 százalékos a pénzromlási ütem, miközben a görögöknél a fizetőképes kereslet beszűkülése miatt 2,9 százalékkal csökkentek az árak a tavaly novemberi adatok szerint.

Az októberi euróövezeti 0,7 százalékos inflációra az Európai Központi Bank (EKB) 25 bázispontos kamatcsökkentéssel reagált, azzal a körítéssel, hogy komoly deflációs veszélyre utaló jeleket egyelőre nem tapasztalnak. Mindenesetre az EKB kormányzótanácsának csütörtöki kamatdöntő ülésén megkerülhetetlen téma lesz az euróövezeti tagállamok inflációjában mutatkozó szélsőségek, de ezzel együtt sem számítanak elemzők arra, hogy az EKB most bármilyen lépést is tenne a helyzet normalizálásának irányába. Azaz marad a 0,25 százalékos kamatszint.  

Az mindenesetre jó hír, hogy a hétfőn publikált beszerzésimenedzser-indexek (PMI) alapján Németország és a többi eurózónás tagállam gazdasági kilátásai közötti markáns különbségek csökkeni látszanak a közeljövőben.