Az elemzők a jegybank 3 százalékos inflációs céljánál jóval magasabb éves átlagos index-szel számolnak 2009-ben.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak  májusban 1,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest,  és 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

A magas havi drágulást az idény jellegű élelmiszerek árának  emelkedése okozta.Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője kiemelte: 1998 óta nem  volt még ilyen mértékű havi emelkedés az élelmiszerárakban.

A szakember szerint a májusi adatokból következően az inflációs  kilátások a jövőre nézve sem jók. Véleménye szerint a következő  hónapokban még több kellemetlen adat láthat napvilágot. A júniusi  inflációban már megjelenik az elmúlt hetek üzemanyagár-emelése, így  a következő hónapban már 4 százalék fölött lehet az árindex, az év  végére pedig akár 8 százalék fölé is nőhet az év/éves infláció.

A Raiffeisen Bank szakértője éves átlagban 5 százalék fölötti  inflációra számít 2009-ben és jövőre is. Megjegyezte, hogy ez jóval magasabb a jegybank 3 százalékos  inflációs céljánál. Az elemző nem tartja jónak, hogy az MNB a  változatlan adótartalmú indexet helyezi a kommunikációja  középpontjába, azaz nem számítja bele a július 1-jétől esedékes  áfa-emelést.

Ádám Zoltán, a TakarékBank elemzője kiemelte, hogy az idényáras  élelmiszerek drágulása pörgette fel az inflációt májusban, és ebből  arra lehetne következtetni, hogy ez a tendencia nem folytatódik.  Azonban a világszerte érezhető inflációs nyomás az élelmiszerek  árában, továbbá a magyarországi aszály további drágulást vetít előre.
A TakarékBank elemzője szerint a második félévben átlagosan 6  százalék fölött lehet a fogyasztóiár-emelkedés dinamikája, az év  egészére pedig 4,7 százalékos átlagos inflációval számol. A  december/decemberi index számítása szerint 6,3 százalék lesz.

Ádám Zoltán szerint a vártnál magasabb inflációs adatot követően  a jegybank monetáris politikája szempontjából "egyszerűsödött a  helyzet", ezek után a jegybank még kevésbé fogja mérlegelni a  kamatcsökkentés lehetőségét.Kellemetlen meglepetésnek minősítették az inflációs adatot az  OTP Bank elemzői, akik szerint a megugrást egyértelműen az  élelmiszerek, azon belül is feldolgozatlan élelmiszerek nem várt  drágulása okozta.

Aggasztónak minősítik, hogy a határidős árupiaci jegyzések  alapján a termés betakarítása után sem lehet számítani számottevő  korrekcióra. A piaci szolgáltatások rövidbázisú évesített árindexe  4,5 százalék körül stabilizálódni látszik, azaz a historikus, 5-7  százalékos sávból elmozdult a mutató, érdemben azonban nem csökkent.
Az OTP elemzői szerint a mostani pénzügyi folyamatok felvetik a  kérdést, hogy a negatív kibocsátási rés valóban akkora dezinflációs  hatással bír-e, amekkorára korábban számítottunk.

Továbbra is nő a fogyasztási cikkek - nagyrészt a tartós  fogyasztási cikkek - körében tapasztalható árnyomás, ami azt  mutatja, hogy a gyenge forint hatása egyre inkább beépül az  árképzésbe. Összességében úgy gondolják, hogy a frissen beérkezett adatok  növelik az inflációs pályával kapcsolatos felfelé mutató  kockázatokat. Ehhez hozzátéve, hogy a jelenlegi piaci jegyzések és  jegybankári kommentárok alapján kamatemelés következhet az év végén  a fejlett piacokon, úgy gondolják, hogy a Monetáris Tanácsnak óvatos  politikát kell folytatnia. Ezért nem látnak teret idén a  kamatcsökkentésre az OTP elemzői.+