Az egyik értelmezés az, hogy a kormány a sok stratégiai megállapodás ellenére még mindig fejőstehénként tartja nyilván a távközlési ágazatot, s lám, az eredmények eddig őt igazolják: a tervezett 104 helyett 130 milliárd forintot sikerült kipréselnie a mobilcégekből, mindezt ráadásul úgy, hogy azok egymásra licitálva srófolták fel a frekvenciák árát – tehát van miből fizetni. Cserébe az eddigieknél jobb minőségben, nagyobb lefedettséggel szolgáltathatnak még gyorsabb mobilnetet.

A másik értelmezés, hogy a mobilágazat annyira kilátástalannak látja a hazai profitlehetőségeit, hogy inkább fizet azért, hogy a megszerzett frekvenciákkal növelje a gyors mobilinternet-kapacitását és -lefedettségét, s abban reménykedik, hogy a digitális gazdaság alap-infrastruktúrájának megteremtésével tud annyit gyorsítani a magyar gazdaságon, hogy hosszú távon neki is megérje. Az igazság valószínűleg a kettő között van, mindenesetre beszédes, hogy a telekomcégek a vezetékadó, a telefonadó és a magas frekvenciadíjak ellenére újból bedobtak a kalapba 130 milliárd forintot azért, hogy fejleszthessenek Magyarországon. A csaknem félmilliárd euró kifizetésére pedig áldásukat adták az anyacégek – még akkor is, ha ezzel részben eddigi befektetéseik értékét védik.

A tegnap lezárult pályázaton kilenc frekvenciacsomagra négyen (Digi, Telekom, Telenor, Vodafone) összesen tizenhárom ajánlatot tettek.

Minthogy egymással is versenyeztek, főleg az 1800-as sávokért, végül a 130 milliárdos állami bevételért alighanem dicséretet kap Karas Monika, hiszen a büdzsé mindössze 120 milliárddal kalkulált. Az eljárást értékelve a médiahatóság elnöke meglepő fordulattal az eredmények közé sorolta, hogy a pályázat a jogállamiság keretei között zajlott le. Aranyosiné Börcs Janka, a hatóság főigazgatója pedig elmondta: az ár fontos szempont volt, de az is, hogy a szolgáltatók milyen vállalásokat tettek az ezer fő alatti kistelepülések ellátására. Az 1800 megahertzes csomagoknál viszont csak egyetlen szempont volt: az ár.

Ebben nyert a Digi, s ebben verte fel a Telekom úgy az árakat, hogy a Vodafone végül mindegyik 1800-as csomagról lemaradt. Bár a cég az eredmény kapcsán örömének adott hangot, az mégsem lehet teljes. Közölték: a lehető leghamarabb fejleszteni fognak, s ez a jelenleg 98,4 százalékos lefedettségű hálózat sebességének gyorsításában nyilvánul meg. Mivel e hálózat náluk a 3G-t jelenti, továbbra is kérdés: mikor indulnak el a 4G LTE szolgáltatással. Pont ennek kapcsán lehet savanyú picit mégis a szőlő, hiszen 1800-as sáv nélkül a nagyvárosokban nehéz az LTE kiépítése. Ott van a 2600-as tartomány is, amit viszont elvittek – nem is túl drágán. Ezen a frekvencián több bázisállomásra lesz szükségük, ami egyrészt technikai kérdés, másrészt – ismerve, milyen nehézkes az engedélyezés Budapesten – komoly hátráltató tényező lehet.

Mindenesetre a pályázat eredménye azt jelenti, hogy mindhárom szolgáltató jelentősen bővítheti a jelenlegi 3G- és 4G-lefedettségét. A munkák várhatóan Budapesten indulnak, ám igen gyors lesz a fejlesztés a Balaton és az autópályák környékén, valamint a kistelepüléseken. A Magyar Telekom 58,65 milliárd forintot költött a frekvenciákra a 800, a 900, az 1800 és a 2600 sávokban. A Telenor 31,7 milliárdot, míg a Vodafone 30,2 milliárdot fizet.

Az új belépő, a román Digi tízmilliárd forintot fizetett az 1800-as sávokért. Az erdélyi Teszári Zoltán nagyvállalkozó tulajdonában álló cég vélhetően mobilnet-szolgáltatást fog indítani, de nem teljes területi lefedettséggel. Megpróbáltuk terveiről megkérdezni a Digit, de a cég képviselője egyelőre nem bocsátkozott részletekbe. Annyit mondott: örülnek, hogy nyertek, s később tájékoztatnak a terveikről.

A Telenor hangsúlyozta: évente 2,5 milliárd forint éves frekvenciadíj-fizetési kötelezettséget vállalt, s elkötelezte magát, hogy öt éven belül a magyar népesség 96 százalékára kiterjeszti a 4G-lefedettséget. A cég tervei szerint 15-20 milliárd forintot fordít a 4G-hálózat fejlesztésére a következő három évben, s a kisebb településeken megduplázza a fejlesztések tempóját annak érdekében, hogy még többen férjenek hozzá a 86 és 150 Mbps letöltési sebességet nyújtó mobilnethez. A cég ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi frekvenciadíj és a távközlési adó mértéke továbbra is jelentős kihívás elé állítja az ágazatot. – A pályázat eredményének köszönhetően a Magyar Telekom 4G-lefedettségének további dinamikus bővítésével még szélesebb körben tehetjük elérhetővé ügyfeleink számára a mobilinternetezés új korszakát jelentő szolgáltatásokat – közölte a Magyar Telekom.