Gyorsan fogy a keret
Önfeledt majálisozás helyett kemény munkával ünnepelhettek azok a társasházi közös képviselők, ahol a lakóközösség meg szerette volna csípni az energiahatékonysági beruházásokra kiírt állami támogatást. Az összesen tízmilliárd forintos keret csütörtök nulla órától állt rendelkezésre úgy, hogy a lehívható összegeket a lakásszám arányában felosztották a különböző térségek között.
Hogy tízmilliárddal alábecsülték az igényeket, hamar bizonyította, hogy a kiíró fejlesztési tárca aznap délután 6 órai jelentése szerint a nyugat-dunántúli térség már le is merítette a kiírás szerint rendelkezésükre álló körülbelül egymilliárd forintot. A pályáztatási szabályok szerint ugyanakkor további 24 óráig nekik is nyitva állt még a lehetőség: így ténylegesen péntek – május 1-je – délutánig jelentkezhettek az erre rendszeresített honlapon.
Az állam ezúttal akár a tervezett beruházások költségének felét is állja Kocsis Zoltán / Archív |
Vasárnap délelőtt 10 órára a legnagyobb, közép-magyarországi térségben is elfogyott a kiírás szerinti több mint kétmilliárd forint. Az itt élők tehát tegnap reggelig nyomhatták eséllyel a küldés gombot. Értelemszerűen a többi térségben sem érdemes már sokat várni. Szabó Zsolt, a szaktárca fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára az MTI-nek csütörtök kora délután arról számolt be, hogy addig Nyugat-Dunántúlról 24, Közép-Magyarországról pedig 40 pályázat érkezett, ami a két térség keretének 68 és 47 százalékát érintette. A Dél-Alföldről 18 anyagot kaptak, amelyek igénye közel másfél milliárdos keretük 30 százalékára rúgott. Közép-Dunántúlról 16-an jelentkeztek, ami az egymilliárdos forrás 34 százalékát merítette le. Az Észak-Alföldről 11, Észak-Magyarországról pedig két jelentkezést regisztráltak; mindkét térségre mintegy másfél milliárd jut. Igaz, az egymilliárdból gazdálkodó Dél-Dunántúlról csütörtök kora délutánig mindössze egy társasház adott fel érvényes jelentkezést.
A pályázaton az 1946 és 2006 között épült 5–60 lakásos társasházak vehetnek részt energiahatékonysági, azaz például szigetelési, fűtés-korszerűsítési, megújulóenergia-hasznosítási tervekkel. A lehetőségre a paneles lakók több mint öt éve vártak: utoljára a Bajnai-kabinet írt ki hasonlót, jóval nagyobb kerettel. (Igaz, az Orbán-kabinet szerint a kifizetéshez szükséges anyagi források megteremtése végül is rájuk hárult.) A rohamot magyarázhatja, hogy az Orbán-kabinet a mégoly szerény keretből is bőkezűen oszt, amennyiben a beruházás akár felét is állja. Az esélyeket és a pénz tényleges mértékét elsősorban a vállalt beruházások összetettsége és szén-dioxid-csökkentő hatása befolyásolja egy, a korábbiaknál kissé bonyolultabb számítás alapján. A tárca az akciótól körülbelül húszezer társasházi lakás felújítását reméli.
A keret messze nem most fogyott ki leghamarabb. Az 1-4 lakásos házak számára indított tavalyi programok közül a kazáncsere-pályázat térségi keretei rendre már az indulónap reggelére-délelőttjére lemerültek. Igaz, itt az érintettek köre már többmilliós, a keret viszont csupán a társasházaké tizedére rúgott. A hasonló kört célzó és keretű tavalyi nyílászárócsere-pályázat viszont hónapokig nyitva állt.
A nyár végétől indulhatnak az új uniós költségvetés évi nyolcvanmilliárd forint keretű energiahatékonysági pályázatai. Ezeken már magántulajdonosok is részt vehetnek – hívja fel a figyelmet a Knauf Insulation. A legnagyobb fogyasztáscsökkenést szerintük a 2,5 millió rosszul szigetelt hazai családi ház felújításával lehetne elérni. Ahhoz, hogy Magyarország ezzel teljesítse a 2020-ig vállalt 20 százalékos megtakarítás közel felét, 8 százalékot, a szigetelőcég számításai szerint évi 400 milliárd forintot kellene költeni e célra.