Az elemzők többsége ekkora emelésre számított és azzal kalkulált, hogy a 6 százalékos alapkamat egész évben hatályos marad. A tavaly december 20-i ülésén a monetáris tanács ugyancsak 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra hivatkozva.

MNB, Simor András jegybankelnök,

Bár a döntés valóban nagyrészt a piac szereplők várakotásait tükrözi, azért erős volt a bizonytalanság. Ez elsősorban abból fakadt, hogy a korábbi döntésről szóló jegyzőkönyv szerint a tanács két "galamb" tagja nem vett részt az ülésen, márpedig ők vélhetően tartás mellett tették volna le a voksukat. E mellett a tanács több tagjai is úgy nyilatkozott az utóbbi időben, hogy nem feltétlenül áll egy éles kamatemelési ciklus mellett.

Ezek alapján több olyan vélemény is elhangzott szakmai berkeken belül, hogy immár jó esély van a kamatszint megtartására.

A jövőt illetően még megosztottabbnak tűnik a kép. Sokan úgy vélik, hogy februárban már aligha lesz kamatemelés - londonban ugynakkor azon a véleményen vannak, hogy következő hónapban is hasonló döntére lehet számítani - még annak ellenére sem, hogy a monetáris tanács összetétele ekkor lesz utoljára a mostanival megegyező. Ezt követően - márciustól - négy új, a Parlament által elfogadott tag kerül a grémiumba.

Látványos kamatcsökkentést az új összetétel esetén sem várnak egyébként az elemzők, mert mint mondják a kamatcsökkentés velejárója lenne a forint árfolymának növekedése, amely sokkal nagyobb terhet jelentene a devizahitelesek számára, mint amennyit a gazdaság tudna nyerni ugyanezen.