svájci jegybank monetáris tanácsának kamattartó döntését követően gyengülni kezdett a frank a főbb devizákkal szemben.

Az euró/frank árfolyam 1,3100 környékéről 1,3200 fölé szökött fel, és ezzel párhuzamosan a frank/forint árfolyam 215 környékéről 213-ra, az euró/forint árfolyam 282-ről 281,40-re zuhant.

A jegybank döntésével így nemcsak hogy elhárult a hazai devizahiteleseket fenyegető újabb veszély - kamatemelés esetén a CHF további emelkedése - de ha tartós maradna a CHF gyengülő kurzusa az könnyebbséget jelenthet a hazai devizahiteleseknek.

Mint megírtuk, az árfolyamok kedvezőtlen alakulása miatt a devizaadósok terhei mostanra olyan mértékben nőttek, hogy az az ügyfelek mellett az már a bankoknak, illetve a nemzetgazdaságnak sem jó. Ugyanakkor a bankok által eddig bevezetett, terhek csökkenését célzó intézkedésekkel csak az ügyfelek egy kisebb részén tudtak segíteni.

Lomboy Judit  a CIB lakossági üzletágvezetője korábban lapunknak elmondta: a bankok által hozott, a terhek csökkentését célzó intézkedések, például az árfolyam és kamatkedvezmények csak látszatmegoldások és leginkább marketingcélokat szolgálnak. Ugyanakkor a Fidesz-által benyújtott, devizahiteleseket megsegíteni szándékozó javaslatok között több olyan is van, melyek a hazai lakossági hitelezés alakításában, a bankok és az ügyfelek kapcsolatának szabályozásában fontosak és jók, a nehéz helyzetben lévő lakáshiteleseken azonban ezek nem segítenek.

A banki felvetésekre rímelt Matolcsy György nemzetgazdaság miniszter csütörtök reggeli nyilatkozata is. A miniszter szerint a devizahitelesek megsegítésére létrehozandó nemzeti eszközkezelő társaság a hitelesek egy kisebb részén, mindössze néhány tízezer hitelesen tud segíteni - közben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint jelenleg mintegy 93 ezer devizahiteles van komoly bajban.

Lapunknak a CIB szerdán úgy fogalmazott: a CIB-nek ugyan vannak fenntartásai a Rogán Antal és Kósa Lajos nevével fémjelzett, a lakáshitelesek segítését célzó nyolc ponttal kapcsolatban, a lakossági üzletágvezető szerint azonban az elképzelések „nem az ördögtől valók", s több olyan felvetés is van a csomagban, amit érdemes alaposabban is megvizsgálni, így üdvözölte az ügyfelek számára előnytelen egyoldalú szerződésmódosítások tiltását, de hasonlóan jó ötletnek tartja, hogy a bankok ne számolhassanak fel büntető kamatot az olyan adósoknak, akik tartósan fizetésképtelenek.

Bár ez utóbbi feltételt pontosan körül kell írni, mert jelentősen ronthatja az ügyfelek fizetési hajlandóságát, illetve visszaélésekre adhat alapot, ha a bankok nem szankcionálhatják a pontatlan törlesztést. Ezért inkább a korlátozást, mint a teljes eltörlést tartaná indokoltnak.

Az Egyesült Államokban ez most is így működik. Ha egy jelzáloghitel bedől, a végrehajtó értékesíti az ingatlant, a bank pedig annyit kap, amennyi ebből befolyt, az ügyletet lezárják, az adósnak nincs több tartozása.

Ennek a gyakorlatnak a magyarországi implementálása ellen csak az szól, hogy nálunk a végrehajtás lassú és költséges, és ezzel tovább nő a hitelintézet vesztesége. Ezen kellene a kormánynak javítania, de persze fontos annak a meghatározása is, hogy mit tekintünk az ingatlan piaci értékének - fogalmazott a CIB lakossági üzletágvezetője.