Strukturális reformokat és fokozott kutatás-fejlesztési beruházásokat sürget az ipari versenyképesség terén való világelsőség fenntartásához a Kínai Társadalomtudományi Akadémia.

Gyengült Kína ipari versenyképessége idén, és kedvezőtlen körülmények esetén az irányzat folytatódhat – áll a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) hétfőn nyilvánosságra hozott kék könyvében. A kelet-ázsiai ország – Németországot, az Egyesült Államokat és Japánt megelőzve – továbbra is világelső, ám mind komolyabb belső és külső kihívásokkal kell megküzdenie. Legnagyobb előnye a munkaintenzív ágazatokban, így a textil- és a ruházati iparban van Kínának, ugyanakkor szolgáltató szektora jóval gyengébb az Egyesült Államokénál.

A feltörekvő iparágak, mint az alternatív energiatermelés, a bio-tudományok vagy az autóipar fejlődését nehezíti, hogy elégtelenek a kutatás-fejlesztésre fordított összegek. A infokommunikációs technológiák terén például a világ szabadalmainak 30 százalékát Amerika tudja magáénak, Kínára mindössze 0,5 százalékuk jut – írja a jelentés.     

Az ország nemzetközi versenyképességét elsősorban a fejlett gazdaságok gyengesége, a kínai fizetőeszköz dollárral szembeni felértékelődése, a hazai munkaerő és nyersanyagköltségek jelentős drágulása, valamint az erősödő kereskedelmi protekcionizmus veszélyezteti. A romló körülmények ellenére az általános ipari versenyképességet illetően jövőre is világelső marad az ország, ám a további fejlődéshez reformok szükségesek.

 Kínának az exportorientált növekedési modellről az importhelyettesítésre kellene áttérnie – javasolta Csang Csi-ce (Zhang Qizi), a CASS kutatója, a tanulmány egyik szerkesztője. Ez az ipari import hazai gyártmányú termékekkel való felváltását jelenti, ami a gazdaság strukturális átalakítását nagymértékben segítené, s így az ország hosszú távú fejlődését is biztosítaná. Mások szerint elsősorban piaci reformokra lenne szükség, valamint a versenyt visszaszorító monopóliumok megszüntetésére, amivel a hazai vállalatok innovációját is ösztönöznék.