Gyenge magyar bankokat lát a Moody's
A magyar bankrendszer a leggyengébb a közép-európai négyek - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - bankrendszerei közül - írja a Moody's Investors Service.
A nemzetközi hitelminősítő keddi éves jelentésében fenntartja a magyar bankrendszerre 2009 júniusa óta érvényes negatív kilátását.
A Moody's 19 oldalas átfogó elemzésében a negatív kilátás fő tényezői között említi azt a véleményét, hogy folytatódik a magyar bankrendszer eszközminőségének romlása, a jövedelmezőség gyenge marad, és a magyarországi működési környezet még mindig bizonytalan.
A cég az elemzésben kiemeli azt is, hogy a kinnlevőség-állományon belül magas, több mint 70 százalékos a devizaalapú, főleg svájci frankban denominált hitelek aránya. A háztartásoknak nincs természetes fedezettséget nyújtó devizabevétele sem.
A Moody's szerint a devizaadós háztartások adósságszolgálat-teljesítési képességét jelentősen gyengítette, hogy a forint az elmúlt években több mint 30 százalékkal leértékelődött a svájci frankkal szemben.
A magyar kormány tavaly ugyan megtiltotta a devizaalapú hitelezést, ám "a rendszerbe beágyazódott kockázatok", amelyek a magas devizaalapú hitelállományból erednek, e kinnlevőségi portfóliók hosszú lejárata miatt még több évig fennmaradnak - áll a Moody's elemzésében.
A minap egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is külön helyzetértékelést adott ki Londonban a közép- és kelet-európai bankrendszerekről. Ez a cég is a térségen belüli gyengébb megítélésű csoportba sorolta a magyar bankrendszert.
Féléves banki elemzésében Fitch arra a következtetésre jutott, hogy a cseh, a szlovák és a lengyel bankok zömének hitelprofilja lényegesen jobb, mint a magyar, a horvát, a bolgár, a szlovén és a román bankoké.
Ebben a megítélésben az tükröződik, hogy az első három ország bankpiacának finanszírozási profilja erősebb, kevesebb a devizaalapú kinnlevőség, jobb az eszközminőség, és általában is magasabb a gazdasági fejlettség szintje - állt a múlt heti térségi Fitch-elemzésben.
A Fitch Ratings annak a véleményének adott hangot, hogy a rossz kinnlevőségek aránya a magyar bankrendszerben még nem tetőzött. A cég azt jósolta, hogy a nem teljesítő hitelállomány csak 2012-ben tetőzik majd, a kinnlevőség teljes értékének 11-14 százalékán.
Keddi elemzésében a Moody's Investors Service ugyanerről azt írta, hogy várakozása szerint - amely megfelel az MNB előrejelzésének - a nem teljesítő kinnlevőségek aránya az idén tovább növekszik, és a magyar lakossági szektorban meghaladja a 13 százalékot, a vállalati ügyfélkörben pedig a 15 százalékot. A Moody's szerint a magyar bankrendszerre érvényben tartott kilátásnak ez az egyik legfőbb negatív tényezője.
A cég által az elemzéshez fűzött grafikus kimutatás szerint a közép-európai négyek közül a magyar bankrendszerben emelkedett tavalyig a legmeredekebben a nem teljesítő hitelállomány aránya.
A betétgyűjtésre áthelyeződő hangsúly és a teljes hitelportfólió visszaesése nyomán tavaly már javult a magyar bankrendszerben a betétállományhoz mért kinnlevőségi ráta, amely 2010 végén 137,7 százalék volt az egy évvel korábbi, 142,5 százalék körüli szint után. Ám még ez is a leggyengébb betétérték-arányos kinnlevőségi ráta volt a négy közép-európai bankrendszeren belül - áll a Moody's keddi elemzésében.
A hitelminősítő grafikus kimutatása szerint a tavalyi év végén a lengyel betétállomány-arányos kinnlevőségi ráta valamivel 100 százalék felett, a szlovák kevéssel 80 százalék felett volt, a cseh ráta pedig nem érte el a 80 százalékos szintet.
A Moody's közölte: várakozása szerint a magyar bankrendszeren belül ez a ráta az idén 135 százalék körüli szintre csökken tovább, tükrözve a folytatódó szabadulást az adósságoktól.
A hitelminősítő keddi elemzése szerint a magyar bankrendszer jövedelmezősége tavaly "drasztikusan csökkent". A nettó banki eredmények hozzávetőleg 80 százalékkal maradtak el a 2009-ben mért szintektől. A Moody's szerint a magyar bankok nettó eredményessége az eszközarányos, illetve a sajáttőke-arányos megtérülés mércéjén mérve a leggyengébb volt a közép-európai négyek közül.
Ennek okai között a cég a gyorsan növekvő kockázati költségeket, a csökkenő üzleti volument és a bankokra kirótt új adókat említi keddi elemzésében.
Az elemzés szerint, mivel a sajáttőke-arányos megtérülés a magyar bankrendszerben alacsonyabb, mint más közép-kelet-európai bankrendszerekben, és a magyarországi működési környezet "továbbra is bizonytalan", a jövőben gyengülhet a külföldi tulajdonos bankok késztetése arra, hogy pótlólagos finanszírozást nyújtsanak magyarországi érdekeltségeiknek.
A Moody's szerint a banki különadók "valószínűsíthetően legalább 2012-ig" érvényben maradnak, és tavaly a tartalékolás előtti rendszerszintű bevételnek hozzávetőleg a 25 százalékát tették ki. A hitelminősítő szerint bankadók - a magas kockázati költségekkel együtt - kihívást jelentenek a bankok jövőbeni jövedelmezőségével és hatékonysági mutatóival szemben.
A Moody's kimutatása szerint a költség-bevétel ráta alapján mért rendszerszintű hatékonyság tavaly 57 százalék körüli szintre romlott az előző évi 45 százalékról. Ennek fő tényezője az új bankadó bevezetése volt, amely az "egyéb működési kiadások" elszámolási kategóriába esett. A bankadó nélkül számolt tényleges működési hatékonyság a magyar bankrendszerben azonban meglehetősen stabil maradt; a tavalyi költség-bevétel ráta 46 százalék körül volt - áll a Moody's által a magyar bankrendszerről kedden kiadott átfogó elemzésben.
