Gyenge a fiatalok pénzügyi tudása
A tragikus helyzet javítása érdekében szándéknyilatkozatot írt alá csütörtökön Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár, Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Varga Árpád, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese, Vilmányi Márton, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) dékánja és Sápi Ákos, az Econventio egyesület elnöke. Az aláírók tudásukkal és anyagiakkal járulnak hozzá a középiskolások pénzügyi ismereteinek gyarapításához.
Az új nemzeti mintatanterv tartalmazza a pénzügyi és gazdasági ismereteket, amit 12 éven keresztül, tehát a közoktatás teljes ideje alatt tanulnak majd a diákok. Ehhez majd új tankönyveket is készítenek, és a tanárképzésbe is beépítik az új tananyagot – mondta Hoffmann Rózsa, megemlítve, hogy a válság rávilágított arra, mennyire fontos, hogy a felnövekvő nemzedék megfelelő pénzügyi ismeretekkel legyen felvértezve.
A tizenévesek pénzügyekkel kapcsolatos átlagos tudásszintje ugyanis a közepesnél is gyengébb, a százas skálán 42,5 pontos – derült ki az Econventio és az SZTE közös felméréséből. A 12 ezer középiskolás körében elvégzett országos kutatás szerint ugyan a fiatalok pozitívan állnak a pénzügyekhez, de alig tudnak róluk valamit.
A teszt a konkrét pénzügyi ismereteket és a pénzügyekhez való hozzáállást vizsgálta hat témakörben (banki szolgáltatások, megtakarítások és befektetések, hitelezés, biztosítás és nyugdíj, munka világa és adózási ismeretek). Leginkább a számolással, adózással, munkával és hitelezéssel kapcsolatos témák okoztak nehézséget a diákok számára. A konkrét kérdéseknél a diákok 42,5 százalékos átlagot értek el, a pénzügyekhez pedig 69 százalékuk viszonyult pozitívan.
Ez az utóbbi nagyon fontos – mondta Kovács Péter, a SZTE docense. Azok ugyanis, akik nagyobb kedvvel álltak hozzá a pénzügyi tudásteszt kitöltéséhez, jobb eredményt értek el. A pozitív szemlélet mellett a gyakorlati képzésre kell nagy hangsúlyt fordítani. Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy azok a középiskolások, akik tanulnak pénzügyi ismereteket, nem értek el sokkal jobb eredményeket, mint akik nem rendelkeztek hasonló tudással. Ennek oka az lehet, hogy ezek az ismeretek inkább elméleti, semmint gyakorlati hátterűek – magyarázta Kovács Péter.
A tizenévesek pénzügyi ismereteiket főként otthonról (41 százalék), az iskolából (20 százalék), saját tapasztalatból (12 százalék) és internetről (10 százalék) szerzik. A pénzügyek iskolai oktatását a megkérdezettek 54 százaléka igényelné.
A tizenévesek kétharmada kategorikusan elutasítja az adócsalást, a többiek elfogadhatónak tartják, amennyiben túl magasak az adók, vagy ha az állam nem arra költi a beszedett adót, amire szánnák. Intelligensnek a megkérdezettek 9 százaléka tartja az adócsalókat. Negyvennyolc százalék szerint az adócsaló önző, majdnem minden ötödik diák szerint pedig buta. A becsületes adófizetőt leginkább felelősségteljesnek látják, 7-7 százalékuk szerint pedig vagy buta, vagy szorgalmas.
A kötelező közoktatáson kívül nyári táborokat és ismeretterjesztő játékos napokat is szeretnének szervezni gazdasági témakörben – tette hozzá az SZTE docense.