Márciusban 2,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest, ekkora visszaesést legutóbb tavaly novemberben mutattak ki – áll a KSH frissen publikált gyorsjelentésében. Az adat az 1,8 százalékos mérséklődésről szóló elemzői várakozásokat is rendesen alulmúlja.

 Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem esetében 0,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 5,1 százalékkal esett vissza az értékesítés volumene. A végleges és részletes adatokat május 24-én közli a statisztikai hivatal.

A nemzetgazdasági tárca magyarázata szerint bázishatások vezettek a márciusi visszaeséshez, mert 2012 márciusában éves szinten 1,5 százalékos bűvölést mutattak a kiskereskedelmi eladások. Az NGM másik pozitív megjegyzése szerint az előzetes adatból nem szabad elhamarkodott következtetést levonni, tekintettel arra, hogy a KSH az előző két alkalommal is pozitív irányba módosította a gyorsbecslés eredményeit a felülvizsgálat során.

A ma közölt előzetes adatok egyelőre azt vetítik előre, hogy azoknak az elemzőknek lesz igazuk, akik a háztartások fogyasztásának idei visszaesésével, legjobb esetben stagnálásával számolnak. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az előzetes becslés alapján úgy látja, a kiskereskedelmi értékesítések mintegy 0,2-0,3 százalékkal haladhatták csupán meg a februárit, ami feltehetően a hosszúra nyúlt télnek is köszönhető.

A rendkívüli időjárás egyrészt megakadályozhatta a vásárlásokat, a nem-élelmiszer ágazatot pedig a tavaszi kollekciók értékesítésének elmaradása húzhatta le, ami az európai országok többségében is megfigyelhető. A kiskereskedelmi forgalom alacsony szinten való stablizálódására számít az elemző, ami az év második felében bázishatások miatt akár kisebb növekedést is mutathat.

A stabilizálódást a január-március között megugró fogyasztói bizalom is előre vetíti, ami azonban még nem elégséges ahhoz, hogy érdemi fordulat kezdődjön az idei évben. Idén összességében 0,5 százalék körüli mértékben csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom – tette hozzá Suppan Gergely.

A szakértők szerint a végtörlesztésben megfáradt és fogyasztási szokásaikat illetően óvatosabbá váló háztartások körében a kormányzati gazdaságpolitika irányában érzett bizalomvesztés inkább a megtakarításokra ösztönöz, mint a reáljövedelem emelkedésével nyert pluszpénz elköltésére. Mint ismert, a kormány 5,2 százalékos inflációhoz igazította az idei nyugdíjemelést, és a minimálbért is ezt meghaladó mértékben emelték, így e két körben mindenképp nőtt – ha szerény mértékben is - a reáljövedelem.