A Gazdasági Versenyhivatal észlelte, hogy több áruházlánc kereskedelmi kommunikációjában úgy hirdetett meg „magyar termék"-ként fogyasztási cikkeket, hogy azok előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek, illetve a származási hely több esetben nem Magyarország - tájékoztatta lapunkat a GVH.

A CBA franchise-rendszer tagja, a Hansa-Kontakt Kft. a 2010. április 1. és 10. között érvényes reklámkiadványban olyan termékeket is magyar termékként hirdetett, amelyek származási helye nem Magyarország. Így például a „Szerencsi Party étbevonó csomagolásán származási helyként Csehország volt megjelölve,  a Tomi Kristály mosópor két változatban került be a hirdetési újságba, és mindkét termék csomagolásán az olvasható, hogy a gyártási és származási hely, a hivatkozott kódok szerint Ausztria, Lengyelország vagy Szerbia. Ezen felül a 2010. május 6. és 15. közötti időszakban érvényes reklámkiadványában az ERU Camping teavajat szintén magyar termékként hirdette, azonban a termék származási helye Szlovákia.

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. „Magyar minőség" felirattal látja el nagy számú, a forgalmazásában lévő termékeket. A feliratot nemzeti színű háttér előtt kiemelten jeleníti meg az áruházi polccímkéken, televíziós reklámokban, reklámkiadványaiban, utcai plakátokon. Ezeken kívül internetes oldalain „Magyar minőség" menüpontot működtet, mely alatt 4-féle termékcsoporthoz (hűtött termékek, gyorsfagyasztott termékek, italok, egyéb termékek) tartozóan számos termék megjelenik.

A „Magyar minőség" szlogennek a magyar nemzeti színekkel való együtt alkalmazása - valószínűsíthetően tévesen - azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy magyar terméket vásárol. Mindezt annak ellenére, hogy egyes ilyen szlogennel hirdetett termékek ugyan Magyarországon nyerték el forgalomba hozatali végső formájukat, ám az előállításukhoz használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek.

Az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2010. augusztus 6-ától 12-ig terjedő időszakban megjelenő reklámkiadványában „Auchan Hungarikum" szlogennel olyan termékek jelentek meg, amelyek nem tartoznak a közismert hungarikumok körébe. A szlogennek a magyar népi motívumokkal való együtt alkalmazása - valószínűsíthetően tévesen - azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy 100 százalékban magyar terméket vásáro. E termékeket azonban a GVH szerint valószínűleg teljes egészében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások állítják elő, és előállításukhoz használt alapanyagok egyes esetekben nem magyar eredetűek. Az érintett termékek között van az Unilever Kft. Rama margarinja, Globus majonéze, és Baba kozmetikuma, a SáGa Foods Zrt. Sága Foods pulykapárizsija, a Sara Lee Hungary Zrt. Omnia kávéja, a Nestlé Hungaria Kft Boci csokija, a Danone Kft. Győri Keksz, és Pilóta keksz terméke, a Sió Eckes Kft.  Sió rostos őszibarack leve, a Borsodi Sörgyár Zrt. (Interbrew) Borsodi söre, illetve a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. Soproni söre.

A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. a 2010. július 29-től augusztus 4-ig és a 2010. augusztus 12-től 18-ig terjedő időszakban a Spar, Interspar és Kaiser's üzlethálózatokat érintő országos reklámkiadványaiban úgy hirdetett meg „magyar termék"-ként termékeket, hogy azok származási helye nem Magyarország. Így például a 2010. július 29-től augusztus 4-ig tartó időszakban többféle Cheeseland kördobozos ömlesztett sajtot a „Magyar termék" felirat és a nemzeti színek együttalkalmazásával hirdette, azonban a termékek származási helye Lengyelország. A 2010. augusztus 12-től 18-ig terjedő időszakban a Cheeseland Trappista sajtot kiemelt méretű fotóval, szintén a „Magyar termék" felirat és a nemzeti színek együttalkalmazásával hirdette, azonban a termékek származási helye Németország. Így a fogyasztók valószínűsíthetően tévesen juthattak arra a következtetésre, hogy magyar terméket vásárolnak.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít a fent említett vállalkozásokkal szemben. A GVH egyre több információval rendelkezik (panaszok, bejelentések, kutatások, piaci jelzések) arról, hogy a fogyasztók számára -elsősorban élelmiszer termékek vásárlásakor- fontos, hogy magyar termékeket vásároljanak. A vásárlók egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek alapanyagának eredetét.