A GVH-ban az idén nem volt szervezeti változás. A felmérések alapján a hivatal erőssége, hogy felkészülten, jó szakmai színvonalon végzi munkáját, gyengesége viszont, hogy az ügyintézési határidők gyakran indokolatlanul elhúzódnak. Ezért jövőre olyan szervezeti változásokat tervez az elnök, amelyek felgyorsítják az ügyintézést. Juhász Miklós elmondta: a hivatal által lezárt évi 120-130 ügy fele fogyasztóvédelmi jellegű, míg a másik felének a kétharmada fúziós ügy. Ezek kezelésére fúziós iroda létrehozását tervezi, mert az ilyen ügyekben a határidők betartása kiemelt fontosságú. Az elképzelés szerint a másik szervezeti egység a trösztellenes (kartell) ügyekkel foglalkozik majd.

Az elnök szerint bevált az ügyfélszolgálat korábbi megszervezése, amely a beérkező panaszok, jelzések előszűrését végzi. Így például a megfelelő hatósághoz továbbítja a GVH-hoz érkezett, de nem a hatáskörébe tartozó ügyeket. Az előszűrés arra is jó - jegyezte meg -, hogy láthatóvá teszi az olyan tipikus ügyeket, amelyek önmagukban nem jelentősek, de jelzik egy-egy területen a problémákat. Erre példa a temetkezési szolgáltatás.Több temető tulajdonosa ugyanis csak egyes vállalkozásoknak engedi meg, hogy temetést végezzenek a tulajdonában levő temetőben.

Az elnök beszámolt arról, hogy az idén nem voltak kiemelkedő bírsággal járó kartellügyek, sőt a lezárt ügyek száma is alig néhány darab. Ezt azzal magyarázta, hogy egy-egy ilyen ügy átfutása másfél-két év, és tavaly mindössze öt ilyen ügy indult. 2011-ben - az előző évihez képest - mintegy háromszor több ügy indult kartell gyanú miatt, ezek befejezése viszont csak jövőre, illetve 2013-ban várható. A legnagyobb összegű bírság 200 millió forint volt az idén.

Arra a kérdésre, hogy milyen indokok alapján indította el a GVH a bankok elleni kartell eljárást a végtörlesztéssel kapcsolatos ügyben, az elnök több forrásról is említést tett. Az első beadvány Rogán Antaltól, a parlament gazdasági bizottságának az elnökétől érkezett, aki szerint a bankok összehangoltan emelték a devizahiteleket kiváltó forinthitelek kamatait. Másoktól is érkezett hasonló tartalmú fogyasztói jelzés, s a hivatal felvette a kapcsolatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) is. A több forrásból származó információ alapján indult meg az eljárás, s a hivatal kérelmére, a bíróság végzése alapján került sor az előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlére.

Most az adatok feldolgozása, értékelése zajlik, ezért a vizsgálat jelenlegi szakaszában semmiképpen sem lehet kijelenteni, hogy a kartellgyanú végül beigazolódik - tette hozzá Juhász Miklós. A kartellek felderítése során a nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltató személyek jogosultak informátori díjra, de csak akkor, ha az ügy lezárult és a Versenytanács bírságot szabott ki. Viszonylag új intézmény az informátori díj, úgy tűnik, hogy az ilyen bizonyítékot szolgáltatók száma növekszik - mondta az elnök.

A lezárt eljárások másik fő csoportját a fogyasztóvédelmi ügyek teszik ki. Ezek közül a nagy port kavart ingalandepo.com honlap ügyét emelte ki elsőnek az elnök. A honlap 30 napos ingyenes hirdetést kínált, majd ezt követően kiszámlázta a hirdetés árát, de gyakran és nehezen követhető módon változtak a szerződési feltételek, e mellett a határidők számítása sem volt egyértelmű.

A Versenytanács december 20-án hozott határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások több vonatkozásban is tisztességtelen gyakorlatot folytattak, s egyben bírságot szabott ki. Az ügy és a tevékenység a fogyasztók igen széles körét érintette, ezért a hivatal közérdekű kereset benyújtását tervezi.

Juhász Miklós hangsúlyozta: a GVH mindig védte és védi a sérülékeny fogyasztókat a tőkeerős és szakértőkkel rendelkező társaságokkal szemben. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor olyan egészségügyi termékekről van szó, amelyek gyógyhatást ígérnek. Ilyenkor a fogyasztó kiszolgáltatottsága rendkívül nagy, hiszen a beteg emberek utolsó szalmaszálként kapaszkodnak a felkínált gyógyhatású készítményekbe.

A fogyasztóvédelem másik tipikus ügycsoportját a fogyasztói csoportok adják, amelyek főleg a megtévesztő reklámjaik miatt kerülnek kapcsolatba a hivatallal. Az elnök emlékeztetett: a GVH a végtörlesztés kapcsán jelezte, hogy ez a konstrukció alkalmatlan a deviza hitelek forint alapú kiváltására. Bár a hivatal elsősorban az ilyen jellegű tevékenységre vonatkozó szabályozás megalkotása mellett foglalt állást, a jövőben az új rendelkezések értelmében a fogyasztói csoportok szervezése tiltott lesz.

Az elnök kitért arra, hogy a bírságból származó bevételek milyen hatással vannak a GVH működési költségeire is. Eddig a hivatal a befolyt bírság egy részét a Versenykultúra Központ és az annak keretében működő Regionális Oktató Központ működtetésére fordíthatta, a jövőben viszont az e célra szükséges forrásokat is a központi költségvetés biztosítja. Az elnök az elmúlt év eseményei közül kiemelte a magyar uniós elnökség keretében megrendezett Európai Versenynapot, amelynek egyik témája a konvergencia volt.

A gazdasági versenyt érintő anyagi jogi szabályok harmonizációja mára túlnyomórészt megvalósult az EU-ban. Hozzátette: ugyanez nem mondható el az eljárási jogokról, továbbá a verseny tisztasága felett őrködő intézményrendszerekről. E területeken a nemzeti sajátosságok ma is markánsan megjelennek. Példaként említette, hogy van olyan európai versenyhatóság, amelyik a fogyasztóvédelem teljes területét lefedi, s van olyan ország, ahol több hatóság is rendelkezik versenyjogi hatáskörrel.