Miközben az EU, az IMF és az EKB trojkája még szintén a görög fővárosban tárgyal. A tét: a 110 milliárd eurrós hitel következő nyolcmilliárdos részletének átutalása. Angela Merkel, aki nem zárja ki a görög csőd eshetőségét vasárnap ismét Nicolas Sarkozy francia elnökkel tárgyal, aki viszont hallani sem akar a fizetésképtelenség beismeréséről, mert félti a feltőkésítésre váró bankjait és az ország hitelminősítését.

 - Az erősebb országoknak segíteniük kell a gyengébbeket, különösen nehéz időkben – mondta pénteken délután Athénban Philipp Rösler német gazdasági miniszter, aki egy hónapja maga is arról beszélt, amiről a napokban Angela Merkel kancellár, hogy a görög csőd eshetőségére is fel készülni. Annak nyomán persze, hogy tanácsadói elkerülhetetlennek vélik a görög adósság egy részének leírását. Ám Merkel a héten Brüsszelben, Rösler pedig most Athénban is leszögezte: Görögország az eurózónában marad, vagyis legalább annak a latolgatásnak véget akarnak vetni, hogy Athén esetleg jobban járna, ha kilépne, mert ha újra bevezetné a drachmát, azt le tudná értékelni. Vagyis nem kellene a bérek, a jövedelmek drasztikus és erőszakos tiltakozások közepette végbemenő csökkentésén keresztül megpróbálnia helyreállítani a versenyképességét.

A német kancellár viszont azért ragaszkodik a görög eurózóna tagsághoz, mert kiszámította, a valutaövezet egyben tartása egyelőre olcsóbbnak látszik, mint esetleges felbomlásának a költsége. Gazdasági minisztere – aki a Görögországba irányuló német export előtt is egyengeti az utat – tetemes segítséget ajánlott. Beruházásokat ígért, illetve technikai segítséget, hogy az athéni kormányzat ténylegesen szembe tudjon nézni a költségvetési egyenleg csökkentésében rejlő nehézségekkel, sikeresen lehívhassa a számára ebben az uniós költségvetési periódusban megajánlott forrásokat. A német szakértők még a görög versenypiaci szabályozás formába öntésén is munkálkodni fognak. A görög kormány – ismervén a német közvélemény kétségeit a mentőcsomag értelmét illetően – megígérte, hogy minden centet visszafizet, amit Berlin adott a 110 milliárdos hitelkeretbe.

A görög kormány nevében Evangelos Venizelos pénzügyminiszter ugyancsak pénteken bejelentette, hogy lezárultak a tárgyalások az EU-IMF-EKB trojkával, de az IMF főtárgyalója ezt cáfolta, majd mindkét részről jelezték: már csak kisebb viták nehezítik az egyeztetések befejezését. A tavalyi 110 milliárd eurós hitel következő nyolcmilliárdos részének átutalása is csak átmeneti időre tartja a víz felett Görögországot, s elemzők szinte egyöntetű véleménye, hogy a nemzeti össztermék (GDP) 160-170 százalékára felkapaszkodó adósságteher agyonnyomja a dél-európai államot, ha nem kap valamiféle könnyítést.

Merkel német kancellár eheti brüsszeli útja előtt arról beszélt, ha elengedik az adósság egy részét, akkor más országok is beállhatnak az efféle megoldást kérelmezők sorába. Az eurócsoport elnöke, Jean-Claude Juncker pedig szintén a héten egyértelműen újfent elutasította a görög csőd lehetőségét. Megfigyelők szerint az euróövezeti nagy tagállamok közül csak Németországban nem tabutéma a görög pénzügyi összeomlás, nem véletlen, hogy számos német, elsősorban tartományi bank gyenge állapota ellenére Merkel üdvözölte a koordinált európai feltőkésítési ötletet.

Párizs azonban élesen ellenzi, hogy Görögország hiteleit átütemezzék, mert ez rosszul érintené a nagyobb bankokat, s ennek nyomán veszélybe kerülhet Franciaország kitűnő adósi besorolása, s ha leminősítenék, akkor a finanszírozás megdrágulna, néhány hónappal az elnökválasztás előtt. Nicolas Sarkozy elnök vasárnap tárgyal Angela Merkellel – ez lesz nyolcadik kétoldalú találkozójuk húsz hónap alatt – s a görög csőd ellentétes megítélése mellett szó lesz a feltőkésítési programról is. Sarkozy szerint az európai mentőalap (EFSF) új jogosítványai lehetővé teszik megcsapolását a bankok megerősítésére, míg Merkel ezt élesen ellenzi.

A feltőkésítés eheti – az IMF és az amerikai kormány unszolására megejtett– bejelentése nyomán újraindultak a találgatások, mely pénzintézetek szorulhatnak akár állami segítségre is. A hitelminősítők is akcióba léptek, brit és portugál bankok kerültek látókörükbe, miközben nyilvánvaló, hogy a francia-belga Dexia alighanem állami kézbe kerül. A francia Societe Generale viszont olyan értelemben nyilatkozott, hogy elsősorban nem tőkeproblémák merülnek fel a görög csőd árnyékában, hanem inkább likviditási gondok, mert az európai bankközi piac kiszárad a bizalmatlanság légkörében. Az Európai Központi Bank is a hitelszűke veszélyére hivatkozva hosszabbította meg rendkívüli likviditási programját, s közölte, hogy újfent vásárol jelzálogpapírokat a kereskedelmi bankoktól, negyvenmilliárd euró értékben.