Görögország hivatalosan kérte az EU-IMF segélycsomagját
A görög miniszterelnök pénteken hivatalosan kérelmezte az EU és az IMF által az ország adósságtörlesztési nehézségeinek megsegítésére összeállított támogatási mechanizmus életbe léptetését.
"Kiadtam a vonatkozó utasítást a pénzügyminisztériumnak" - mondta Jeórjiosz Papandreu (Giorgos Papandreou) miniszterelnök televíziós bejelentésében. A segélycsomag 30 milliárd eurós uniós és további 15 milliárd eurós IMF hitelt tartalmaz. Az IMF és az EKB képviselői jelenleg is Athénban tárgyalnak a támogatási mechanizmus részleteiről.
Az EU Bizottság a bejelentést követően közölte, hogy az unió és az IMF a "lehető leggyorsabban" kész Görögország segítségére sietni. A Bizottság szóvivője Amadeu Altafaj rámutatott, hogy az első lépcsőben az EU Bizottság és az EKB véleményezi a görög kérést, majd annak elfogadása esetén az Eurogroup formálisan is aktiválja azt.
A bejelentést követően az athéni tőzsdeindex négy százalékkal erősödött és változatlanul optimista hangulatban zajlott a kereskedés az európai értéktőzsdéken is, csökkent a görög államkötvények hozamfelára és a CDS-felár, erősödött az euró a dollárhoz képest.
Közép-európai idő szerint 13 óra körül a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvényekaz FTSEurofirst 300 indexe 0,8 százalékos erősödéssel 1 092,95 ponton állt. A görög bankrészvények 4,9 százalékkal drágultak, a Banco Santander, HSBC, Lloyds 0,9-2,0 százalék közötti mértékben.
A londoni FTSE 100 0,82 százalékos, a frankfurti DAX 30 1,39 százalékos, a párizsi CAC 40 0,74 százalékos emelkedésben volt.
Az euró 1,3310 dollárt ért a nemzetközi bankközi kereskedelemben, míg csütörtök este 1,3292 dollárt. Ugyanakkor a befektetők és az elemzők úgy vélik, hogy a hitelcsomag aktiválásával még messze nincs vége a görög pénzügyi válságnak, mivel a hitelcsomag körül még számos bizonytalanság van.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy Görögország ténylegesen mennyi pénzt kap, és milyen ütemezéssel, a Nemzetközi Valutaalap milyen feltételeket támaszt a görög gazdaságpolitikával szemben, illetve hogy mi lesz a német kormány reakciója.
Elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy hitelcsomag aktiválása csak rövid távra hoz megoldást, a kérdés azonban továbbra is nyitott a tekintetben, hogy Görögország mennyire képes megállni a saját lábán, mennyire képes egyensúlyba hozni az államháztartást, javítani versenyképességét.
Az IMF gyorsan fog reagálni
A Nemzetközi Valutaalap gyorsan fog reagálni a görög kérelemre - közölte a nemzetközi pénzügyi szervezet vezérigazgatója azt követően, hogy Görögország hivatalosan is kérte a kilátásba helyezett segélycsomag aktivizálását. Dominique Strauss-Kahn közleményben tudatta: "készen állunk arra, hogy gyorsan döntsünk a kérdésben". A Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter - aki részt vesz az IMF/Világbank hétvégi tanácskozásán - várhatóan szombaton találkozik Strauss-Kahnnal.
Berlin erőfeszítéseket vár Athéntől
A német kormány kész ugyan Görögország gyors megsegítésére, ugyanakkor elvárja, hogy Athén az eddiginél erőteljesebb erőfeszítéseket tegyen súlyos költségvetési helyzetének szanálására - nyilatkozta pénteken a berlini pénzügyminisztérium szóvivője.
A jelenlegi pénzpiaci spekulációk a kialakult általános bizalmatlanságot tükrözik - vélekedett a szóvivő. Ennek oka pedig az a görög kormány még nem jelezte egyértelműen, milyen intézkedésekkel akar túllenni a válságon - tette hozzá.
A német kormány kész cselekedni, amennyiben az Európai Bizottság Görögország megsegítése mellett dönt - jelentette ki a szóvivő. Egyidejűleg közölte: a hivatalban lévő konzervatív-liberális kormány ebben az esetben gyors lépéseket tesz annak érdekében, hogy a segélyt mielőbb parlamenti törvénytervezet formájába öntse.
Az előzetes megállapodások értelmében az Athénnak kilátásba helyezett 30 milliárd eurós uniós segélyből Németország tetemes, 8,4 milliárd euróig terjedő összeggel venné ki részét. Mindez nagy vitát váltott ki a súlyos államadósságokkal küszködő Németországban.
Közvetve erre utalt a minisztérium szóvivője is, hangoztatva: Görögország megsegítése nem az adófizetők terhére történne. A német segélyt a frankfurti székhelyű, állami tulajdonban lévő KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) finanszírozná, és a fölött az állam vállalna kezességet.
Az ellenzéki szociáldemokraták ezzel egy időben azzal vádolták a kormányt, hogy a segély részleteinek kidolgozását igyekszik a május 9-iki, belpolitikai szempontból kulcsfontosságú észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások utánra halasztani. Az ellenzék legerősebb pártja felszólította a kormányt, hogy mielőbb és a legátláthatóbban tájékoztassa a közvéleményt a segély részleteiről. Egyidejűleg aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az előzetesen kilátásba helyezett 8,4 milliárd eurós német kötelezettségvállalás a későbbiekben tovább emelkedhet.
A görögök napokon belül lehívhatják a hitelt
Jeórjiosz Papakonsztantinu kijelentette: "Teljesen biztosak vagyunk abban, hogy nem lesz probléma a finanszírozással. Néhány nap elteltével lehívhatunk az összegből". A pénzügyminiszter elmondta, a döntést az elmúlt napok történései alapján hozták meg, különös tekintettel arra, hogy az Eurostat a korábbinál nagyobb államháztartási hiányt hozott ki a tavalyi évre vonatkozóan: GDP-arányosan 13,6 százalékot a korábbi 12,7 százalékkal szemben.
Az Eurostat egyúttal jelezte: továbbra is fenntartásainak ad hangot a Görögország által jelentett adatok minőségét illetően, ezért nem zárta ki, hogy a tényleges tavalyi hiány a bruttó hazai termék 13,6 százalékánál is magasabb lehet.
