Az állítólagos ügyészségi gyanú szerint a magát Voldemort nagyúrnak neveztető Mengyi Roland fideszes képviselő az úgynevezett szociális szövetkezetek által igényelt százmilliós-milliárdos EU-támogatásból kérte volna vissza annak sikere fejében "zsebbe" első körben a támogatási összeg 90 (kilencven) százalékát, majd még plusz - pontosabban inkább előre - öt plusz ötmillió forintot. A 168 Óra által sorozatban ismertetett le- és kihallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint mindez az EU-pénzeket osztó Miniszterelnökség vezetőinek tudtával és hallgatólagos jóváhagyása mellett történhetett.

Az ügy tálalása során mindeddig kevés figyelem jutott a kulcsszerepű, Magyarországon mégis kevéssé ismert szociális szövetkezeti formára. Egy kapcsolódó elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkavállalók szociális szövetkezetekbe való trükkös kiszervezésével a munkaadó akár jelentős járulékterhektől is megszabadulhat. A céginformációval foglalkozó Opten ugyanakkor - a Mengyi-ügyre utalás nélkül - arról tudósít, hogy az elmúlt évek során szociális szövetkezeti célra felvehető EU-támogatásokkal szinte egyenes arányosságban ugrott meg a honi szociálisszövetkezet-alapítási kedv. Nagy kérdés - teszik hozzá -, hogy ha már nem lesz ennyi EU-támogatás, megmaradnak-e jelenlegi formájukban ezek a szerveződések.

Az elmúlt 4 évben több mint ezerrel nőtt meg a működő szociális szövetkezetek száma Magyarországon, ami elsősorban a számukra kiírt uniós pályázatoknak köszönhető - derül ki az Opten Kft. céginformációs adataiból. Ez a trend valószínűleg 2016-ban is kitart, mivel idén szeptemberben indul számukra a GINOP-5.1.3.-16 Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című európai uniós pályázat.

A 2006. évi X. törvénnyel életre hívott új vállalkozási forma célja a hagyományos haszonelvűségen felül a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási stb.) igények kielégítése. Jellemzően e szövetkezetekben hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők stb.) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll a középpontban - írja az Opten.

2006 és 2012 között csak elenyésző számú szociális szövetkezet alakult. 2012-ben összesen 377 darab ilyen vállalkozás működött az országban, összesített árbevételük pedig alig haladta meg a 657 millió forintot. 2013-ban viszont jelentősen megugrott az újonnan alapított szociális szövetkezetek száma, köszönhetően a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében meghirdetett pályázatoknak. Az 1236 új alapítású szociális vállalkozással együtt 2013-ban már 1603 darab szociális szövetkezet gazdálkodott Magyarországon, 1,1 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel. A pályázatokban előírt 2 éves megvalósítási időszak miatt a lehívott uniós források a 2015-ös árbevételadatokban jelennek meg először. 2015-ben az ilyen cégformában működő vállalkozások árbevétele, ennek köszönhetően 13,5 milliárd forintra emelkedett.

Az idei évben, a Széchenyi 2020 program keretében feltételezhetően utoljára nyílik lehetőség a szektor számára nagy mennyiségű uniós vissza nem térítendő forrás megszerzésére. A már említett GINOP-5.1.3.-16 pályázat keretében 6 milliárd forint kerül pályáztatásra. A hazai forrásnak számító Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére pedig 9.4 milliárd forint támogatásra nyújthatnak be igényt az önkormányzati taggal rendelkező szociális szövetkezetek.

A szektor számára a jövő nagy kérdése, hogy a rengeteg pályázati forrást sikerül-e hosszú távon gazdaságilag is fenntartható elképzelésekre felhasználni- véli Pertics Richárd, az Opten Kft. céginformációs igazgatója. Ellenkező esetben a szociális szövetkezetek számának gyors csökkenését várja.