A Goldman Sachs közvetlen térségünkkel, továbbá Oroszországgal, Közel-Kelettel és Afrikával foglalkozó részlegének vezető közgazdásza, Magdalena Polan az Alapblog.hu-nak adott interjúban az idei évre vonatkoztatva 315-325 forintos euróárfolyamról beszél, továbbá arról, hogy a magyar nemzetgazdaság 2012-ben – a széles értelemben vett nem euróövezeti térségben egyedüliként – recesszióba esik.

Arra a kérdésre, hogy egyben marad-e az euróövezet, határozott igennel felelt. Abból indulnak ki, hogy az euróövezet képes megoldani a jelenlegi krízist. A piacok azonban további konkrét lépéseket várnak e tekintetben is. Például közös kötvény (eurókötvény) kibocsátása vagy a zónához tartozó államok közötti kölcsönös adóssággarancia-rendszer megteremtése. Az EKB legutóbbi lépései, mint a piacok likviditásának hosszú távra való biztosítására irányuló törekvés, máris lényegesen erősítették a bizalmat a befektetők körében.

Viszont úgy látják, hogy az euróövezet GDP-je visszaesik az idén. Mínusz 0,4 százalékra számítanak. De ez a várt adat hatalmas növekedésbeli különbözőségeket takar az eurós országok között: az övezet "magországaiban" emelkedés (Németország esetében 0,9 százalékos plusz), míg a periférián ugyanekkora mínusz jöhet.

Lengyelország, Csehország gazdasági teljesítménye tavalyhoz képest ugyanakkor csaknem feleződik. Ebben az úgynevezett CMEEA régióban csak Magyarország esetében várnak recessziót. Fél százalékkal fog visszaesni szerintük a GDP a 2011-es általunk becsült 1,7 százalékos pluszhoz képest.

A Goldman Sachsnál úgy látják, hogy a három ország közül Csehország pénzügyi helyzete a legstabilabb, a legegészségesebb. Csehországban ugyanakkor a kormányzati kiadáscsökkentések és a romló fogyasztói hangulat okán vissza fog esni a belső kereslet. Lengyelország ugyancsak stabil gazdaság, látványos, egyértelmű politikai és monetáris döntések, strukturális reformok látszanak, mindezt azért, hogy a fizetési mérleg javuljon. Egyébként pedig Lengyelország gazdaságát közismerten a jelentős belső kereslet stabilitása húzza. Csehország az idén 0,6, Lengyelország 2,5 százalékos GDP-növekedést képes produkálni.

Magyarországot tartják a legingatagabb lábakon álló gazdaságnak, a legkevésbé stabil pénzügyi környezettel bíró országnak a vizsgált CMEEA térségen belül. A belső keresletet tovább fogja szűkíteni a költségvetés kiadási oldalának nagyon jelentős csökkentése, bevételi oldalának erőteljes növelése.

A szakértő irreálisnak tartja, hogy a GDP-arányos költségvetési hiányt 3 százalék alá, 2,5 százalékra szorítsák le. Szerinte a valóság 3,5 százalék lesz. Ami a magyarországi alapkamatok alakulását illeti, úgy vélik, az MNB kamatemelésre kényszerülhet még az idén, ha akadályokba, „buckákba” botlanak az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások. Mindazonáltal azt gondolják, hogy az év végére – a nehézségek dacára – a Nemzeti Bank mégiscsak vissza tudja hozni hét százalékra az alapkamatot, amely 2013-ban lemegy 5,5 százalékra.

Az IMF-EU tárgyalásokról szólva Magdalena Polan hangsúlyozta: azt feltételezik, megszületik a megegyezés, csakhogy sokkal lassabban és nehezebben fog létrejönni, mint ahogy azt a magyar kormányzat kommunikálja. Várakozásaik szerint az egyezség létre kell hogy jöjjön az első félév végére. Addig azonban sok-sok kisebb-nagyobb buktató, nehézség merül fel a magyar kormány és nemzetközi hitelezői közt.

Pontosan ebből kiindulva azon a véleményen vannak, hogy a forint árfolyama volatilis lesz, és nincs benne most már erősödési „hajlam”. Pozitív hatást gyakorolna rá azonban, ha hihető megtakarítási célok mentén létrejönne több strukturális reformot tartalmazó megállapodás. Ez hihetővé tenné a befektetők körében, hogy a reformokat valóban végbe is viszik.

Mindeközben az euróövezeten belüli események, az eurózónához tartozó országok bankjainak helyzete, azok alakulása ugyancsak hatni fog a forint árfolyamára, annál is inkább, minthogy ezen bankok jelentős szereplők Magyarországon. És – ahogy céloztam rá – az euró körüli probléma nem oldódik meg egyhamar. Ez azt jelenti, hogy a forint nagy mozgásoknak lesz kitéve az idén. A régió legérzékenyebb fizetőeszköze marad.

A forinttal kapcsolatos elemzésünk szerint az idei esztendőben három-hat hónapos távlatban bőven háromszáz forint feletti euróval kell számolni, 315 forintot jelzünk, de az IMF-tárgyalások számunkra egyáltalán nem kizárható elhúzódása, a nehézségek felszínre kerülése, a kudarctól való félelem nyomán lehetségesnek tartunk 340-350 forintos árfolyamokat is. Ámde mégis hiszünk a megállapodás létrejöttében. Az év végére, a jövő év elejére 325 forintos árfolyamot prognosztizálunk.