Az egységes globális fizetőeszköz bevezetését szorgalmazó Nurszultán Nazarbajev kazah elnök neves támogatóra lelt a Nobel-díjas Robert Mundell személyében. A kanadai közgazdász professzor korszakos jelentőségűként jellemezte Nazarbajev ötletét az acmetal névre keresztelt univerzális valuta bevezetéséről.„Meggyőződésem, hogy Nazarbajev elnök úr által kidolgozott javaslat jó alapokra épít, sokmindenben egyetértek az abban foglaltakkal" - jelentette ki Mundell, akinek már csak azért is hitelt érdemelőek a szavai, mert ott bábáskodott az euró születésénél. Igaz, az AFP tudósításában emlékeztet arra, hogy Mundell korábbi értelmezése szerint egységes valutát - hívják azt bárhogy is -, csak egységesen fejlett vagy éppen egységesen fejletlen gazdaságú országokban érdemes meghonosítani.

Nazarbajev nem tréfának szánta

Nazerbajev és Mundell most közösen szorgalmazza, hogy a fejlett és a legnagyobb fejlődő országokat tömörítő G20-ak április másodikai londoni csúcstalálkozóján vegyék napirendre az acmetal bevezetéséről szóló előterjesztést, s az első körben hozzanak létre egy szakmai munkacsoportot a teendők áttekintésére, koordinálására. Erről egy a napokban Asztanában, a kazah fővárosban rendezett konferencián tettek javaslatot.

„Lehet, hogy viccesnek tűnik az ötlet, de higgyék el, egyáltalán nem az" - védte meg az acmetal létrehozásának gondolatát a kazah elnök, aki Rosszijszkaja Gazetában korábban publikált cikkében már a kapitalizmus nyugdíjazásáról beszélt. Szerinte az acmetal bevezetésével  egy új, harmonikusan működő gazdasági-pénzügyi rendszer jön létre, amit természetesen acmetalizmusnak kellene nevezni.

A dollárközpontú globális pénzügyi rendszer megreformálásának szükségét érző Nazarbajev először februárban vetette fel a globális valuta létrehozásának igényét. A gazdasági-pénzügyi válságtól sokat szenvedő volt szovjet köztársaság elnöke elsősorban az amerikai dollár mindenhatóságát tette felelőssé a krízisért. Az olajban és ércekben gazdag Kazahsztán számára tragikus következményekkel járt az Egyesült Államokból kiindult világválság. Az ország legfontosabb exportcikkeinek számító nyersanyagok ára a tavaly tavaszi csúcsról felére, kétharmadára zuhant vissza, emiatt újkori történelmének első olyan évét éli Kazahsztán, amikor a költségvetés deficites, s a kormánynak négymilliárd dolláros állami élénkítő csomaggal kell valahogy életet lehelni a gazdaságba. A helyi fizetőeszközt is le kellett értékelni, februárban, most 18 százalékkal ér kevesebbet a tenge.

Jevraz: kazah válasz a rubelra

Egyébként megjegyzendő, hogy az acmetálnak semmi köze a fémhez, az a görög acme (jelentése legjobb, „csúcs") és a capital, azaz tőke szavak kombinációja. (Hasonló néven működik egy angol-chilei fémkereskedelmi vállalat is.) Bevezetését, felügyeletét és „karbantartását" az Egyesült Nemzetek Szervezetének gondjaira bíznák a kazahok.

Nazarbajev azonban tud lokális méretekben is gondolkodni. Múlt szerdán a jevraz nevű közös valuta bevezetését szorgalmazta öt volt szovjet köztársaság területén, ezzel függetlenítve őket a világgazdaságban zajló negatív folyamatokról.  Amennyiben az orosz Eurázsia szóra hajazó jevrazt használnák majd az egymás közötti elszámolásoknál, azzal megvédenék magukat a többi valuta esetében sokszor tapasztalt szélsőséges árfolyammozgásoktól - érvelt Nazarbajev, akinek javaslata egyben burkolt üzenet volt Moszkva számára, azt sugallva, hogy az Eurázsiai Gazdasági Közösség öt tagállama közül négy - Kazahsztán, Fehéroroszország, Kirgizisztán és Tadzsikisztán - nem az orosz rubelt szemelte ki a közös védernyő szerepére.

A Kazah Gazdasági és Költségvetési Minisztérium égisze alatt működő gazdaságkutató intézet alelnöke Zamilja Bopijeva szerint 12 hónap alatt be lehetne vezetni a jevrazt, míg az acmetal globálissá tételéhez 10-20 évre lenne szükség. A közgazdász úgy véli, a közös valuta szerepére a rubel az orosz belpolitikának, valamint az olajáraknak való kitettsége miatt nem alkalmas.

A dollár a végét járja

A készpénzhelyettesítő valuta számos előnnyel rendelkezik. Bopijeva szerint például az oroszok felújítanák a kazah erőműveket, a cserébe kapott jevrazért traktorokat vehetnének a fehéroroszoktól. A dollártól óvakodni kell, főleg azután, hogy Washington zsákszámra önti a milliárdokat bajban lévő gazdaságának megsegítésére. elértéktelenítve ezzel saját fizetőeszközét. A dollár tartalékvaluta szerepe ezzel gyengül, ám azt nem veszi át tőle a rubel, bármennyire is szeretné azt elérni Moszkva, legalább a szovjet utódállamok tekintetében.

A téma érzékenysége miatt hivatalos kommentárokért hiába kilincselt a The Moscow Times újságírója, Jevgenyij Zadorsin, a Moszkvai Közgazdasági Főiskola professzora viszont nem futott tiszteletköröket. Szerinte a jevraz megreked az ötlet szintjén, mivel a közös valuta közös felügyeletet igényel, ehhez viszont az eddigieknél jóval szorosabbra kellene fűzni az érintett országok kötelékeit. Ezzel a Szovjetunió feltámasztására célzott, aminek - belátható módon - nincs reális esélye. Szemben azzal, hogy a rubel - kiszorítva a dollárt - megerősítse tartalékvaluta szerepét a régióban. És ezen az sem változtat, hogy a nyár óta a rubel harmadával kevesebet ér - jegyezte meg Jevgenyij Zadorsin.

A titokzatos Amero-övezet

Máshol is felmerült a valutaunió ötlete. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó egyesülésével létrejövő Észak-amerikai Unió (NAU) egyelőre nem több fikciónál, így az amerikai és a kanadai dollárt és a mexikói pezót leváltó „amero" sem több merő képzelgésnél.

Herbert Grubel kanadai közgazdász tíz évvel ezelőtt vetette fel könyvében a közös pénz ötletét, óriási vihart kavarva ezzel nacionalista körökben. Két éve az első amero érmék feltételezett képei már bejárták az internetet, tavaly pedig „eredeti" amero bankókkal is lehetett találkozni a világhálón. Kiderült, hogy a képek fantáziaszülemények csupán és a három ország még csak tárgyalásokat sem kezdett egymással sem az unióról, sem az ameróról. Pedig lenne értelme, hiszen az árfolyamkockázatok kiszűrésével az övezet versenyképessége sokat javulna.