Az elemzők nem számítottak rá, hogy ennyire kedvezőtlen folyamatokról kapnak hírt. Ám júniusban a kivitel 3,1, a behozatal 0,7 százalékkal esett vissza, s ilyesmire másfél éve nem akad példa. Az Egyesült Államokba és az Európai Unióba irányuló kínai kivitel négy hónapja csökken folyamatosan, jól jelezvén, hogy kereslethiány keletkezik a nemzetközi kereskedelemben.

Májusban a kínai kivitel még egy százalékkal bővült, de az import már akkor is csökkent. Utóbbinak oka az is, hogy mérséklődtek a nyersanyagárak a nemzetközi piacokon. Az adatok azonban alátámasztják, hogy lassít a kínai gazdaság, amely 2012 negyedik negyedében még 7,9, az idei év első három hónapjában 7,7 százalékkal bővült, de előrejelzések szerint az április-júniusi időszakban már csak 7,5 százalékkal.

Ennek nyomán elemzők mindinkább azt feszegetik, vajon Li Keqiang kormánya kész-e beavatkozni a gazdaság élénkítésére, hiszen a vezetés ebben az évben 7,5 százalékos növekedési célt tűzött ki, amelynek teljesítése veszélybe került. 

A kérdés felmerült az IMF keddi tájékoztatóján is, amelyen Olivier Blanchard vezető közgazdász azt mondta: a kínai vezetők tisztában vannak a kihívásokkal, de a beruházások mérséklése és a fogyasztás növelése egyáltalán nem egyszerű feladat.

A pénzügyi válságot megelőző időszakban Kína beruházási rátája 39 százalékon állt, ám mára 45 százalékra duzzadt. Ez túlságosan magas, s fenntartásának következménye az lenne, hogy fölösleges beruházások tömege valósul meg. A fejlesztési hullám csitításához vissza kellene fogni a hitelezési tevékenységet, ám amikor nemrégiben az ország bankrendszere a kiszáradás jeleit mutatta, az aggodalom végigsöpört a világ tőzsdéin.

Most viszont, a rossz hír hallatán a kínai indexek megugrottak, mert a befektetők úgy vélik, a gazdaság ösztönzésének nem lehet alternatívája. Ám Olivier Blanchard hozzátette: nem biztos, hogy a beruházások visszafogását a fogyasztás azonnali felpörgése kíséri.

Az európai tőzsdék szerdai borúlátását éppen ez az eshetőség táplálta. A frankfurti tőzsde indexe is lefelé ereszkedett, amely az utóbbi időben a leginkább megszenvedte a Kínából érkező rossz hírek hatását. A Deutsche Bank szerint a recesszióval küszködő eurózónában a német gazdaság növekedni tudott, mert a térségben egyedül ő használta ki a korábbi kínai felfutás kínálta alkalmakat. Most viszont fordul a kocka. A német cégek főleg beruházási javakat és luxusautókat exportáltak, s jövedelmük 15-20 százalékát a kínai kereskedelemnek köszönhették. Ám félő, beruházási javakra ekkora mennyiségben nem lesz szükség, s ha a fogyasztás nem élénkül, a luxusautókra sem.

Ha a kínai gazdaság lassul, s a hatás átterjed Németországra, akkor az Európai Központi Bank merészebb lépésekre vállalkozhat, s az jól jöhet a periféria azon államainak, amelyeket a távol-keleti óriás gondjai kevésbé érintenek. Ez azonban csak az európai szempont. Mint Rupa Duttagupta, az IMF világgazdasági kutatórészlegének helyettes vezetője kifejtette: a nyersanyagárak is csökkennek a kínai fékezés miatt, de az érintett exportáló országok ennek csak hátrányait látják majd. S ez is az oka annak, hogy a világgazdaság bővülési irama gyengül.