A GKI Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint az első negyedévben enyhült, de folytatódott a magyar recesszió. Az infláció a rezsicsökkentés révén mesterségesen alacsony szintre esik, s bár a növekedés idomul ehhez, a reálkeresetek kissé emelkednek. A fogyasztás azonban a magas munkanélküliség, a törlesztési terhek és a bizonytalan jövő miatt aligha nő.

A beruházások csökkenése, a tőke és a munkaerő kiáramlása folytatódik. Az Európai Bizottság 3 százalékot elérő, illetve meghaladó 2013-14. évi költségvetési hiánytól tart, ezért a következő hetekben kis kiigazító lépések bejelentése várható, amit a második félévben választási lazítás követhet – áll a GKI friss prognózisában.

A GKI 2013-ban (2,5 százalékos inflációt feltételezve) a reálkeresetek 1,5 százalékos növekedésére számít. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2 százalékkal bővülnek – kb. 2,5 százalékkal emelkedik. A családi pótlék és az egyéb szociális jövedelmek, valamint a cafeteria reálértéke azonban csökken.

Nő viszont a külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme. Mindezek alapján a reáljövedelmek bő 1,5 százalékos emelkedése várható. A sokféle (banki, baráti-családi, rezsi-) tartozás által sújtott, gyakran munkahelyét vagy nyugdíjának majdani értékét is veszélyben érző, bizonytalan jövőt látó lakosság azonban nem vagy alig növeli fogyasztását.

A beruházások 2013-ban 2 százalékkal tovább csökkennek, a kétezres évek első évtizedében még 20-25 százalékos beruházási ráta idén 17 százalék alá esik. Ez kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány megújítását se nagyon fedezi. A jegybanki kamatcsökkentés és az alacsony kamatozású hitelek meghirdetése nyomán a legjobb cégek olcsóbban jutnak hitelhez. Ez azonban a kiszámíthatatlan állami magatartás és a csökkenő belföldi kereslet miatt rendkívül kedvezőtlen üzleti környezetben aligha vezet a növekedés gyorsulásához.

Az infláció egyébként is lassulna, de az erőszakos és nem piaci alapokon nyugvó kormányzati beavatkozások – a rezsicsökkentés – hatására átmenetileg történelmi mélységekbe süllyed. A költségvetési kiadásból és a szolgáltató vállalatok tőkefeléléséből finanszírozott árcsökkentés 2014 második felében újabb inflációs hullámot fog elindítani.

Az Európai Bizottság május 3-i értékelése szerint Magyarország sem 2013-ra, sem 2014-re nem éri el a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, így a 2 százalékos GDP-arányos 2012. évi deficit nem minősül fenntarthatónak. Az eltérés azonban nem jelentős, így azt a kormány feltehetőleg heteken belül (pl. adóemelések bejelentésével) kezelni fogja. A kormány nemcsak az EU-t szeretné meggyőzni a szigorú költségvetés iránti elkötelezettségéről, de egyidejűleg mozgásteret is akar teremteni magának a választási költekezéshez.

Mivel ezzel az EU is tisztában van, lehetséges, hogy Magyarország az újabb kiigazítás után is csak „feltételesen” kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. A költségvetési és monetáris lazításnak az esetleges EU-szankciók mellett a pénzpiacok reakciója, a forint gyengülése szab majd valamennyire határt. A GKI végeredményben a GDP 3,5 százaléka körüli 2013. évi deficitre számít, de ennél magasabb hiány sem zárható ki; például a telekom-adóra vonatkozó, késői és kedvezőtlen EU bírósági ítélet, vagy még erőteljesebb választási költekezés esetén.