A GKI a magyar gazdaságról kiadott jelentésében rögzíti: a friss gazdasági adatok a növekedés lassulásáról, számos ágazatban folytatódó visszaesésről tanúskodnak. Az ipari termelés dinamikája az év során folyamatosan mérséklődik, az augusztusi szint 1,3 százalékkal volt kisebb a júliusinál.

Augusztusban a járműgyártás kivitele jelentősen, 20 százalékkal tovább bővült, ezzel szemben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának kivitele már ötödik hónapja érezhetően csökken. Az ipar hazai eladásai 2010 októbere óta egyetlen hónapban sem emelkedtek. 2012-ben az ipari export az autóipari beruházások fokozatos belépésének hatására tovább nő, a belföldi értékesítés viszont tovább csökken. Összességében 2011-ben és 2012-ben is 5 százalék körüli ipari növekedés várható.

A kiskereskedelmi forgalom az első nyolc hónapban csak megközelíteni tudta az egy évvel azelőttit, s ebben az év hátralevő időszakában – a magas hiteltörlesztési terhek, illetve az egyösszegű végtörlesztés miatt – aligha lesz változás. 

Jövőre az szja-változások, különösen az adójóváírás kivezetésének hatására mintegy 1,5-2 százalékkal csökkenő reálkeresetek miatt további, megközelítőleg 3 százalékos forgalom-visszaesés várható. 

A mezőgazdasági termelés az idén a jó időjárás hatására mintegy 20 százalékkal emelkedett. Lényegében ennek lesz köszönhető, hogy a GDP növekedése 2010-hez képest nem lassul. 

A foglalkoztatás az idén valamelyest emelkedik, azonban a GKI felmérése szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága hónapok óta romlik. 2012-ben létszámcsökkenés valószínű a költségvetési szektorban várható átszervezések, az üzleti szektor piacvesztése és növekvő bérköltségei következtében. A helyzeten csak statisztikailag javíthat a részmunkaidős, segélyt helyettesítő közfoglalkoztatás kiterjesztése.

Az áremelkedés kapcsán a GKI-elemzés megállapítja: az infláció 2009-2012 folyamán a 4-5 százalékos sávban ingadozik. Idén 3,8 százalék, jövőre – az adóemelések és a gyengülő forint  hatására, a csökkenő vásárlóerő ellenére – ennél magasabb, 4,8 százalék körüli éves átlagos áremelkedés várható.

A múlt heti EU-csúcs döntéseit a nemzetközi piac megnyugvással fogadta. Ez lehet, hogy csak időleges, de Magyarországon átmenetileg sem érvényesült, s folytatódott a forint elmúlt hónapokban tapasztalható gyengülése. A kockázati felárak emelkedése, a magyar állampapírok iránt aggasztóan lecsökkent kereslet, a magyar gazdaság hitelképességének egyre valószínűbb leminősítése következtében a piaci kamatok emelkednek, s az MNB az alapkamat emelésére kényszerülhet.

A 2012-re tervezett 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Egyrészt recessziós viszonyok között a gazdaság adóviselő képessége – az újabb és újabb adónemek ellenére – romlik. Másrész a Széll Kálmán Tervben előirányzott rendszerszerű kiadáscsökkentés nagy része feledésbe menni látszik. Ugyanakkor a kormányra nagy nemzetközi politikai és pénzpiaci nyomás nehezedik, hogy 3 százalék fölé semmiképpen se emelkedjen a deficit. Ezért 2,9 százalék körüli 2012. évi hiány valószínű, amelynek eléréshez azonban még sok idei és jövő évi lépésre lesz szükség.