Az első negyedévi adatok a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3 százalék körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.

A konvergenciaprogram elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s gyakorlatilag már megszűnt a kohéziós források 2013. évi befagyasztásának veszélye. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, s különösen a gazdaság iránti befektetői bizalom növekedéséhez.

A magyar GDP 2012 I. negyedévében a szökőév hatásával is korrigálva 1,5 százalékkal csökkent. Ez az adat Görögország és Portugália után a legrosszabb az EU-ban, s messze elmarad az EU átlagosan 0,1 százalékos növekedésétől, az euróövezet stagnálásától. Németország – Magyarország legfontosabb partnere –
növekedése 1,2 százalék volt. A régióban Szlovákia 3,2 százalékkal bővült, s csak Csehország és talán Szlovénia
GDP-je csökkent. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a visszaesés aligha magyarázható kizárólag külső okokkal, abban a magyar belső keresletnek, s e mögött a gazdaságpolitikának döntő szerepe lehetett.

Az idei első három hónapban a magyar ipar termelése csak stagnált, ezen belül belföldi értékesítése csökkent. A magyar kivitel – amely korábban gyorsan nőtt – csaknem változatlan. Az építőipari visszaesés több mint 10 százalékos. A kiskereskedelmi forgalom ugyan nem esett vissza, de ebben a tavalyinál korábbi időpontra esett húsvétnak is szerepe lehetett.

A munkanélküliségi ráta kissé magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatás statisztikailag ugyan kissé emelkedett, ez azonban csak a bővülő közfoglalkoztatás eredménye, az ezen kívüli költségvetési szférában 2,4 százalékkal, a versenyszektorban 1,3 százalékkal csökkent a létszám. Az infláció a tavaly decemberi 4,1%-ról áprilisra 5,7 százalékra ugrott, s az év során e szint tartósulása várható. A reálkeresetek az első három hónapban 3,7 százalékkal csökkentek, a versenyszektorban 2,2 százalékkal, a költségvetési szektorban 7,5 százalékkal, de a közfoglalkoztatottak nélkül "csak" 4,4 százalékkal. Az év egészében összességében ennél kisebb, 3 százalék körüli visszaesés prognosztizálható.

A reáljövedelem hasonló, a fogyasztás 2,5 százalék körüli mérséklődése valószínű. A beruházások az I. negyedévben 8,6 százalékkal estek vissza, ráadásul új, jelentős fejlesztések indulásáról szinte nincs információ. Növekedésre csak a kivitelben lehet számítani, részben a belépő autóipari beruházások hatására.

Egyre kedvezőtlenebbek az európai és hazai gazdasági várakozások. Az új konvergenciaprogram keretében meghirdetett adóemelések, az átmenetinek meghirdetett terhek véglegesítése tovább rontják a hazai üzleti klímát, s csökkentik a keresletet. Mindezek alapján a GKI tavaly nyilvánosságra hozott 1,5 százalékos 2012-es visszaesést tartalmazó előrejelzése lényegében igazolódni látszik. Mások prognózisai is fokozatosan közelítenek ehhez az értékhez, májusban már az OECD is 1,5 százalékos idei GDP-csökkenést jelzett előre.

A kormány szavakban gyors IMF-megállapodásra törekszik, valójában azonban ez a szándék megkérdőjeleződik. Például a jelek szerint az MNB-törvénnyel kapcsolatban olyan észrevételeket sem fogadnak el, amelyeket nyugodtan megtehetnének. Elkötelezettség elsősorban az államháztartási hiánycélok tartásában mutatkozik meg. Paradox módon azonban ezt olyan növekedésellenes eszközök alkalmazásával teszik, amelyek ellentétesek az ország érdekeivel, s ez erodálja a kedvezőbb egyensúlytól várható pénzpiaci bizalomnövekedést. Tartós forinterősödésre és kamatcsökkentésre egyelőre nem lehet számítani, ellenkező irányú kilengést viszont a külső körülmények romlása kiválthat. Félő, hogy az IMF-fel való tényleges megállapodás csak ilyen kilengések, és így egyre nagyobb károk
elszenvedése után történik meg.