Lassabban lassulunk, de a folyamat egyértelmű – húzta alá nyári prognózisuk hétfői bemutatásán Vértes András, a GKI elnöke. A lassulás eredményeként jövőre kettő százalék körüli szintre süllyedhet a növekedés üteme.

A beruházások már inkább lefelé húzzák a gazdaságot, ez a legnagyobb gondunk, és ehhez társul a kedvezőtlen befektetői klíma – mondta az elnök. Az uniós támogatású beruházások az utóbbi években nagyon „meghúzták” a gazdaságot, de ez a hatás az idei második félévtől már kifut.

Az már most látszik, hogy a kieső volument nem tudja pótolni sem a versenyszféra, sem az állami szféra. A beruházások gazdaságot erősítő szerepét a belső fogyasztás csak részben tudja átvenni. A devizahitelesek terheinek csökkentése, az emelkedő reálbérek és az alacsony infláció miatt növekedhet a fogyasztás, de leginkább az euróövezeti konjunktúra erősödése segíti a magyar gazdaságot.

Ez a fő ok, ami miatt felfelé korrigálták a márciusi, kétszázalékos előrejelzésüket. Amerika és az eurózóna is 1,8 százalék körüli pluszra lesz képes az idén. Az EKB lazító programja segít, de politikai kockázatok is vannak, elsősorban a görög válság, amelynek megoldásához kompromisszumra kell jutniuk a feleknek. A geopolitikai kockázatok érintenek minket, mindamellett az üzleti hangulat megítélése Magyarországon viszonylag optimista, főként a korábbi évekhez képest.

A kormány a kedvező makrogazdasági számokat saját kampánycéljaira használja fel, nem elemzi, nem nézi a hátteret, pedig a jogbiztonság hiánya és a kiszámíthatatlanság még mindig fennáll, annak minden hosszú távú negatív hatásaival együtt – húzta alá Vértes András. Mindez azt eredményezi, hogy a következő években kétszázalékos növekedési pályára áll be Magyarország, s a régió ismét ellép mellőle.