Sok konkrétumról nem beszélt az a két volt adóhivatali dolgozó, aki azt állítja, a Nemzeti Adó- ás Vámhivatal (NAV) ezermilliárdos áfacsalásokat nézett el nagy cégeknek. Olyan általánosságokról nyilatkoztak – akár az élelmiszerek kapcsán, akár bármi más területen –, amelyek a sajtóban, a közvéleményben eddig is pörögtek – mondta a Ma reggelben Giró-Szász András kormányszóvivő. A kabinet képviselője szerint eközben például Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő azt nyilatkozta a „kormánybarátsággal nem vádolható” ATV-ben, hogy az ő összes tapasztalata azt mutatja, ilyesmit nem lehetett volna titokban tartani. A NAV-nak ugyanis olyan hierarchikus, katonaias szervezete van, amelyben ahhoz, hogy ez végbemenjen, huszonöt-harminc embernek kellene különböző szinteken tudnia róla.

Az a vád pedig, hogy mindez azért történik, mert a NAV-ban 2011-2012-ben lefagyasztották a kiemelt ügyek osztályát, azért nem állja meg a helyét, mert 2010 után az adóhivatalt összevonták a Vám- és Pénzügyőrséggel. Az addig fenntartott kiemelt ügyek osztálya tehát azért épült le, mert önálló nyomozati szervet helyeztek az adóhivatalon belülre – mondta Giró-Szász András hozzátéve, a NAV megtette a feljelentéseit a vádaskodókkal szemben, a kabinet pedig várja a vizsgálatokat. Ugyanerről az ügyről Giró-Szász András a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, a kormány részéről ennél komolyabban nem lehet foglalkozni a témával, mint hogy annak tisztázást rábízza a magyar állam ügyészségére és a magyar állam adóhivatalának belső ellenőrzésére.

„Azért egyvalamiről ne feledkezzünk el, arról, hogy nem szabad annak a téveszmének a hullámára felülni, hogy minden bekiabálásból hatalmas eseményeket kell fújni. Mert ez azért egyvalamire tökéletesen jó: az adómorál rombolására” – hangsúlyozta. Hozzátette: a magyar állam jó néven vesz minden vizsgálatot, mert ha ilyen típusú cselekményt tárnak fel, akkor az a magyar államnak jó, hiszen több bevételt eredményez a költségvetésnek.

Milliárdokat ígérnek a felsőoktatásnak

A felsőoktatási koncepciót érő kritikák kapcsán a kormányszóvivő az M1-en azt hangsúlyozta, a kabinet elé a Felsőoktatási Kerekasztal munkájáról szóló jelentés került, amit meghallgattak, és megfogalmazódott egy-két kérdés, elsősorban az egyházi felsőoktatással, a duális képzés felsőoktatásba integrálásával, a szakmunkásképzésből a felsőoktatásba való átlépéssel és a megfelelő egyetemek létrehozásával kapcsolatban. Tehát a kormány nem egy koncepciót vitatott meg, hanem egy munkáról készült jelentést hallgatott meg.

Arra az ellenzéki vádra, hogy 186 milliárd helyett 148 milliárd forintot kap a felsőoktatás, Giró-Szász András felhívta a figyelmet, hogy a költségvetésben a terület támogatása különböző sorokban jelenik meg. Például a korábbi elhibázott ppp-konstrukciók kiváltására szánt összeg is a felsőoktatásba megy. Az ágazatba közel 500 milliárd forint érkezik 2014-ben, amiben egyebek mellett benne vannak az európai uniós fejlesztések, az adósságkonszolidáció is. Amikor a szocialisták a korábbi számokat előhozzák, azért tegyék mellé azt, hogy ők alkották meg azt a ppp-konstrukciót, amely több százmilliárdot vitt ki az egyetemekről – tette hozzá az M1 reggeli műsorában a kormányszóvivő.

Kampány az ingyenes készpénzfelvétel támogatására

Giró-Szász András hétfőn a Kossuth Rádióban az ingyenes készpénzfelvételi lehetőségről is beszélt. Emlékeztetett rá, a kormány legutóbbi ülésén döntött arról, tájékoztató kampányt indít, hogy mondhatni a teljes lakosság megismerje ezt a jogát. Az Országgyűlés által elfogadott szabály szerint havonta kétszer 150 ezer forintig ingyenes a készpénzfelvétel a bankszámlákról. Ehhez jelezni kell, hogy az állampolgár melyik számlájára vonatkozóan kívánja érvényesíteni ezt a jogát. Ennek az adminisztratív résznek a segítése céljával kívánja a kormány elindítani a tájékoztató kampányát – tette hozzá.

Véglegesen rendezni szeretnék a devizahitelezés problémáját

Annak kapcsán, hogy a devizahitelek ügyében a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, Giró-Szász András azt mondta, az elmúlt három és fél évben, amikor a kormány megpróbált segíteni a devizahiteleseken, számos, a jog szempontjából különböző és a döntéseket befolyásoló eredmény született. A kormány vagy az Országgyűlés döntései kapcsán olyan helyzetek alakultak ki, amelyek aztán perekbe torkollottak. Ráadásul számtalanszor előfordult kormánydöntésekkel kapcsolatban, hogy azokat alkotmányossági területre tolta az azokat kritizáló – akár politikai, akár szakmai – ellenfél.

A jelen helyzetben úgy szeretné a kormány véglegesen rendezni a devizahitelezés problémájából fakadó társadalmi kérdést, hogy előtte világos képet akar nyerni mind alkotmányossági, mind a jogrendszeren belüli szempontok alapján. Éppen ezért a kabinet az Alkotmánybíróságtól és a Kúriától is álláspont kialakítását kérte – fogalmazta meg. Egyúttal hozzátette, úgy tudja, a Kúria valószínűleg december közepén döntést hoz a kérdésben.

Giró-Szász András kérdésre válaszolva megerősítette, a végleges szó azt jelenti – ahogy azt a miniszterelnök még nyáron nyilatkozta –, hogy mindenkit elérő intézkedésre van szükség, amely eltünteti a devizaalapú hiteleket a piacról. Hozzátette: a "végleges" kifejezés ebben az esetben azt is jelenti, hogy a döntés előtt tisztázni kell a jogi mozgásteret, hogy aztán a határozatot később ne lehessen "jogászkodással" ízekre szedni – fogalmazta meg a kormányszóvivő a Kossuth Rádióban. (Forrás: Hirado.hu)