A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) dolgozik azon, hogyan illeszthető össze a tömegközlekedési kedvezmények átalakítása a Széll Kálmán-tervvel és a nemzetközi szervezetek elvárásaival, utóbbiak azonban ezeket még nem közölték részleteiben - mondta kérdésre válaszolva a kormányszóvivő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Giró-Szász András rámutatott, ma Magyarországon mintegy hétmillióan jogosultak utazási kedvezményre, ez az arány pedig Európában is egyedülálló.

Megerősítette, hogy jogszabályi szinten négy társadalmi csoport kedvezményét őrzik meg biztosan: a 65 év felettiekét és a 6 év alattiakét, valamint a fogyatékkal élőknek és kísérőiknek, továbbá a diákoknak járó kedvezményt.

A többi kedvezménynél az NFM dolgozik azon, hogy átalakításuk hogyan illeszthető össze a Széll Kálmán-tervvel és a nemzetközi szervezetek elvárásaival. Utóbbiakkal kapcsolatban nehezebb a dolga, ugyanis ezek még nem fogalmazták meg pontosan, milyen kéréseik vannak a tömegközlekedés racionalizálását érintően. Amint ezek egyértelművé válnak, a tárca is konkretizálni tudja elképzeléseit – tette hozzá a szóvivő.

Az önkormányzati egészségügyi intézmények államhoz kerüléséről szólva Giró-Szász András azt mondta, a színvonal emelése mellett a költséghatékonyság is szempont, ugyanis a központosított közbeszerzéssel például a földgáztenderen egymilliárd forintot spórol az állam. A közműszolgáltatások és a gyógyszerbeszerzések területén a tulajdonosváltással éves szinten körülbelül tízmilliárd forintnyi a megtakarítás – mutatott rá.

A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a cafeteriautalványok piacának korlátozása miatt.

Giró-Szász András megerősítette azt a kormányálláspontot, amely szerint a távközlési és a kiskereskedelmi különadó esetében okafogyott volt a felhívás, hiszen a két teher a 2013-as költségvetésben és adótörvényekben már nem szerepel.

A cafeteriáról szólva azt mondta: a magyar kabinet minden jogos észrevételt tudomásul vesz, de a teljes mértékben a magyar szuverenitás alá tartozó jogszabályokkal kapcsolatban – így a cafeteriánál is – fenntartja az álláspontját. Jelezte, a cafeteriarendszer változásai nem versenykorlátozóak, hiszen nem egy profitorientált céget hoztak helyzetbe az új szabályokkal, a befolyó pénzt ugyanis a szociális ellátórendszerbe forgatják vissza.

A különadók, átmeneti intézkedések kivezetésével állandósul a magyar adórendszer, amelyből a kormány száműzött mindenféle "bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot" – fogalmazott.

Giró-Szász András végül beszámolt arról is: a jövőben a kormányzati honlapon lehetőséget biztosítanak majd az állampolgároknak, hogy felhívják a figyelmet a bürokratikus, adminisztratív ésszerűtlenségekre.