Január második felében egyszer már bejelentette Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár, hogy március végén írják ki a pályázatot azon vállalkozások számára, amelyek a béremelés rájuk eső öt százalékát sem tudják kitermelni. Ma pedig azt jelentette be, hogy megtárgyalta a kormány a hozzá szükséges jogszabály-módosításokat és feltételeket is. Már csak a Parlamentnek kell elfogadnia a költségvetésen belüli 21 milliárd forintos átcsoportosítást, és meg is jelenhet a felhívás. A hosszú előkészületek után a lehetőség mindössze egy hónapig lesz nyitva az érintettek előtt.

Az államtitkár beszámolója előtt pedig Giró-Szász András kormányszóvivő mondta el az újságíróknak az egykulcsos személyi jövedelemadó előnyeit, és számolt be az adózásban bekövetkezett pozitív változásokról – amelyek a bérkompenzáció szükségességéhez vezettek. Eszerint a kormány célja rendületlenül az, hogy a bérből és fizetésből élők számát növelje, illetve hogy átláthatóbbá tegye az adórendszert. Ennek érdekében vezették be az egykulcsos 16 százalékos szja-t, illetve törölték el az adójóváírást, valamint a félszuperbruttót.

Hozzátette: az egykulcsos adó általában segíti a növekedést, és arányosabbá teszi a közteherviselést. Mint mondta, már az eredmények is látszanak, tavaly a vártnál 60 milliárd forinttal több szja folyt be. Ugyancsak az eredmények között sorolta, hogy kormányra kerülésük óta már kétszer emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot. Előbbit 73 500 forintról második körben 93 ezer forintra, utóbbit 89 500 forintról 108 ezer forintra. S mindezzel a kormányszóvivő össze is foglalta, hogy miért kell a kormánynak idén 121 milliiárd forintot költenie bérkompenzációra.

Alaphelyzetben az adójóváírás kivezetése és az egészségügyi járulék egyszázalékos emelése miatt idén a minimálbért 18 százalékkal bruttó 93 ezer forintra, a garantált bérminimumot – a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók minimálbérét – 15 százalékkal bruttó 108 ezer forintra kell emelni, hogy senki se járjon rosszabbul, mint tavaly. Mivel recesszióba forduló gazdaságban ez teljesen irreális elvárás lenne, a kormányzat úgy döntött, hogy a munkaadóknak öt százalékot kell fizetniük saját zsebből, a többi összeget visszatarthatják a munkára rakódó járulékokból, a szociális adóból, azaz ennyivel kevesebbet kell befizetniük. A kedvezmény maximum 16 125 forint 75 ezer forintos bruttó jövedelemnél, és 190 ezer forintnál már elfogy, 2013-ban pedig csak 100 ezer forintig él.

Azok a munkaadók, akik az öt százalékot sem képesek kitermeli, indulhatnak a bejelentett, tavasszal induló pályázaton, ahol vissza nem térítendő támogatásként a kormány további 2-3 százalék emelést átvállal. Mint azt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, ez az összeg legalább 450 ezer minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló bérének rendezéséhez nyújt segítséget.

A pályázati feltételeket ismertetve az államtitkár kifejtette, elvárás, hogy a támogatást igénybe vevő társaság valamennyi munkavállalója esetében alkalmazza a bérkompenzálást, 2012-ben – az előző évihez képest – nem csökkenhet a foglalkoztatottjai száma, a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma nem haladhatja meg 20 százalékkal a 2011-es szintet. További feltétel, hogy az adott cég 2011-es bruttó átlagkereseti mutatója nem haladja meg a bruttó 215 ezer forintot.

A pályázható összeg mezőgazdasági tevékenységű gazdasági társaságok esetében 7 ezer euró/3 év, más társaságok esetében 200 ezer euró/3 év. Az államtitkár a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek bérkompenzációs ügyeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy képviselőikkel még folynak a tárgyalások, melyek várhatóan még ezen a héten le is zárulnak.