Giró-Szász: A kormány nem vonja vissza a jegybanktörvényt
A magyar gazdaság fundamentális alapjaiban nem történt változás, a kormány álláspontja világos, különösen, hogy a hitelminősítések sorozatban tizenöt európai államot minősítettek le. Ezek a leminősítések alapvetően az euróválsággal magyarázhatóak. A leminősítés része a világgazdaságban játszódó folyamatoknak, a dollár és az euró közötti ellentétnek, annak, hogy a világban lévő mozgó tőke dollárban vagy euróban fektetődik-e be – indokolta Giró-Szász András kormányszóvivő munkatársunk kérdésére azt, hogy a Standard & Poor’s, a világ legnagyobb hitelminősítő intézete szerdán bóvli kategóriába sorolta a magyar adósosztályzatot, s ezzel megvonta a befektetésre ajánlott adósminősítést.
Arra, hogy a Fitch Ratingstől kapott-e bármilyen jelzést a magyar kormány – hiszen tegnap délután még arról szóltak a hírek, hogy ez az intézet is a bóvli kategóriába sorolja Magyarországot –, a kormányszóvivő emlékeztetett: a Fitch maga minősítette kacsának a hírt. Arra, hogy a kormány lát-e összefüggést a S&P leminősítése, illetve Barroso európai bizottsági elnök levele, Orbán Viktornak címzett "erőteljes tanácsai", illetve a januári IMF-tárgyalások elkezdése között, Giró-Szász András úgy reagált: "nem látunk ilyen összefüggéseket". Felhívta a figyelmet, az, hogy Magyarország elkezdi az IMF-fel a tárgyalásokat, éppen hogy arra ösztönözte a hitelminősítőket korábban, hogy a tárgyalások után hozzák meg döntéseiket. Az ugyanakkor figyelmeztető lehet a kormány számára, hogy ennek az ígéretének mégsem nem tett eleget a S&P – jegyezték meg ezzel kapcsolatban piaci körökben.
A S&P a szerdai leminősítést egyebek mellett azzal indokolta, hogy megítélése szerint továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyekről a hitelminősítő úgy gondolja, hogy kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára.
A kormányszóvivői tájékoztatón kérdésekre válaszolva a januári IMF-tárgyalások kapcsán Giró-Szász András úgy fogalmazott: "nincs az a tárgyalási szituáció, amikor az egyik fél úgy ülne le az asztalhoz, hogy bármilyen feltételnek eleget tesz, amit megszab a másik fél." "Másrészt nem arról van szó, hogy a kormány a jegybanktörvényt vonja vissza" – hangoztatta Giró-Szász András. Állítása szerint az merült fel, hogy a jegybanktörvény kapcsán az Európai Központi Bankkal (EKB) nem megfelelően történtek az egyeztetések.
Másrészt pedig az, hogy a kormány fügessze fel a jegybanktörvény elfogadását, amíg az EKB-vel a tárgyalások folynak. "Jelen pillanatban az EKB 15 észrevétele közül tizenhármat maradéktalanul, egyet félig, egyet pedig nem veszünk figyelembe, mert az ország nem tagja az eurózónának" – közölte. (Tegyük hozzá: éppen Rogán Antal jelentette be kedden, hogy azt a módosító indítványt nem vetették el, amelyik megteremti a lehetőségét az MNB és a PSZÁF összevonásának. Addig erre nem kerül sor, amíg le nem jár Simor András jegybankelnök mandátuma.)
A sajtótájékoztatón a kormányszóvivő megerősítette a Rogán Antal által hivatalosan elmondottakat: eszerint az IMF három kérést fogalmazott meg, ennek megfelelően a kormány megállapodást kötött a Bankszövetséggel, a 2012-es költségvetést a várható európai gazdasági növekedés-csökkenéshez igazította, és a már említett EKB-észrevételeket figyelembe vette. Arra, hogy a Barroso-levélben az szerepelt, hogy a kormány vonja vissza a jegybanktörvényt, azaz informálisan ez a feltétele a januári IMF-tárgyalások megkezdésének, Giró-Szász András annyit mondott: a Barroso-levelet "a kormányszóvivő nem kommentálja", az Orbán Viktor miniszterelnöknek íródott.
