A szaktárca és a kormánypárt a rezsicsökkentés és a magyar családok védelmével indokolja az üzletet, míg az MVM inkább hallgat Reviczky Zsolt

A csökkenő gázkereslet és a nagyon nagy kötelező átvételt kikötő orosz gázszerződés miatt akár mínusz 825 milliárd forintot is „érhet” az állami MVM által a német E.ON-tól megvásárolt gáznagykereskedő – derül ki az Atlatszo.hu által az állami vagyonkezelőtől másfél év alatt kiperelt és közzétett iratokból. A vagyonértékelést készítő Morgan Stanley 2012 végén mínusz hatszázmilliárd forintban állapította meg a cég vélhető értékét. Az előkészítő anyagok ugyan tartalmaznak ennél magasabb árat is, de azok nem számolnak azzal a kockázattal, amelyet az oroszoktól kötelezően átveendő gáz jelent. (Megjegyzendő: a lakossági felhasználásra szánt földgázban az Orbán-kormány folyamatosan csökkenti az orosz szerződéséből származó drágább gáz arányát az olcsóbb, tőzsdén vásárolt gázhoz képest.)

Az MVM végül 281 milliárd forintot fizetett a nagykereskedőért és a hazai gáztároló rendszerért. Utóbbi értékét az elemzések néhány százmilliárd forintra tették, viszont az állam szakértői a csökkenő kereslet miatt már akkor több egység bezárását javasolták. Az elemzések azt is rögzítették, hogy az MVM-nek az ügylet nyomán elkerülhetetlenül további több százmilliárd forint költsége keletkezik, amelynek nyilvánvalóan csak egy kisebb részére képes akár csak hitelt is felvenni. A papírokból az is kiderül, hogy az E.ON semmit nem engedett abból a 875 millió eurós árból, amelyet még 2012 novemberében rögzítettek az Orbán Viktor kormányfővel aláírt szándéknyilatkozatban. Ugyanakkor a leglényegesebb – és ennek megfelelően kijózanító – adatokat csak az adásvétel aláírása után tárták a vevő elé.

A dokumentumok hangulata egyértelműen a felelősséghárítás: a maga részéről mindenki igyekezett a saját anyagában a lehetséges veszélyekre felhívni a figyelmet. Támogató álláspontját mindenki felfelé mutogatva indokolta, hisz végül is a kormány –azon belül is nyilvánvalóan Orbán Viktor – a vásárlás mellett döntött. A dokumentumok megerősítik lapunk korábbi információit, miszerint az E.ON attól tartott, hogy az ügyletet az EU tiltott állami támogatásnak minősíti. Az MVM ugyanis nem piaci versenyben és nem is teljesen saját forrásból fizetett: azért az állam legalább hetvenmilliárdos támogatást nyújtott, sőt a költségvetés nemrég további százmilliárdot adott a cégnek gázvásárlásra. Végül azonban a jelek szerint úgy érezték, hogy ez a veszély is elhárult.

Minderről sem az előkészítés során, sem azóta egyetlen szó sem hangzott el nyilvánosan. A tavalyi szerződést is titokban kötötték meg: az MVM még azt sem árulta el, hogy magyar részről ki volt az aláíró. Az ügyletet követő MVM-sajtótájékoztatón a vételárhoz közelítő és egy annál jóval magasabb vagyonértékelési számok váltak ismertté. Ezután ugyan szakértők pedzegették, hogy létezhetnek borúsabb vagyonértékelések, de mindeddig a legelvadultabb pletykák sem merészkedtek a most nyilvánosságra került iratokban leírt számokig.

A nyilvánosságra került dokumentumok alapján az Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció feljelentést tesz. Az MSZP – amelynek korábbi feljelentését a rendőrség elutasította – vizsgálatot követel Seszták Miklós fejlesz tési minisztertől.A Fidesz reakciójában úgy fogalmaz: „Szemben a bukott baloldali kispártokkal, amelyek mindent, ami csak mozgatható volt, kiárusítottak, a Fidesz-kormány a nemzeti vagyon védelméért és visszaszerzéséért dolgozik.” A párt és a szaktárca nyilatkozata ezen túlmenően egybecsengően ismétli a korábbi politikai szlogeneket, miszerint az egykor „külföldi érdekeknek kiszolgáltatott” üzletág állami tulajdonban segít megvédeni a magyar családokat és a rezsicsökkentést. Az MVM a dokumentumok nyilvánosságra kerülése óta három közleménnyel rukkolt ki: Oroszlányon új távhőcéget alapítottak, az időarányosnál 16 százalékkal több a betárolt gáz, és Pakson biztonságos az üzemanyag-tárolás.