A magyar családok vásárlási hajlandóságának mélypontjáról számol be mai elemzésében a GfK Hungária piackutatócég.

Ennek indoka, hogy a családok többsége reáljövedelmének csökkenésére számít.

A GfK csütörtöki közleménye emlékeztet: az év első negyedében a fogyasztói bizalom indexe újra emelkedett és a fogyasztói várakozások is javultak.

A kereskedelem számára ugyanakkor nem kecsegtet túl sok jóval az a tény, hogy a vásárlási hajlandóság az első három hónapban a valaha mért legalacsonyabb szintre süllyedt.

A tájékoztatás szerint lényegében változatlanok a munkanélküliségre vonatkozó és inflációs várakozások is. A többség úgy gondolja, családjának reáljövedelme idén csökkenhet.

A komplex fogyasztói bizalom index (FBI) értéke az év végi tendenciát megtörve, 2012 első negyedévében közel 8 pontnyit emelkedett és jelenleg 125,3 ponton áll.

Az év első három hónapjában a fogyasztói várakozások index (FVI) is emelkedést mutat: a mutató csaknem 30 ponttal 148,8 pontra nőtt. Ennek az az oka, hogy javult mind a háztartások remélt pénzügyi helyzetének, mind az ország várt gazdasági helyzetének megítélése. Utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak nagyobb mértékben.

A vásárlási hajlandóság index (VHI) január-március időszakban viszont 16 ponttal csökkent és márciusban 99,2 ponton állt meg. Ilyen mértékű csökkenést utoljára a tavalyi év elején tapasztaltak.

Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója szerint ez a valaha mért legalacsonyabb érték és a kereskedelem szempontjából nem feltétlenül biztató. A három index időben egymáshoz viszonyított alakulását tekintve szembeötlő, hogy elváltak egymástól a fogyasztói várakozások és a vásárlási hajlandóság. A vonatkozó indexértékek egyfajta ollóként távolodnak egymástól.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 márciusában hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: a lakosság több mint fele, 51 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére. Korábban 54 százalékuk vélekedett hasonlóképpen.

Lényegében az inflációs várakozások sem térnek el az előző negyedévben mért eredményektől. A lakosság túlnyomó része - tízből kilencen - továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 9 százalékos növekedést várnak az elkövetkező 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek közel kétharmada, 66 százaléka az inflációnál kisebb mértékű növekedéssel számol, vagyis reáljövedelmük csökkenésétől tartanak.

A közlemény szerint a hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 21 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, a korábbi 23 százalékkal szemben.

A megtakarításokról alkotott vélemények nagy mértékben romlottak az előző negyedévhez képest. A válaszadók 39 százaléka bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja-e megtakarításait. 27 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Ötvenhét százalékra csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, miközben a lakosság mintegy fele, 54 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást.

Lakáseladására mindössze 6 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi körülményeket - közölte a GfK Hungária.