Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (ECOFIN) június 22-i ülése döntött a Kohéziós Alapból származó kötelezettségvállalások – március 13-i tanácsi döntés alapján történt, 2013. január elsejétől hatályba lépő – részleges felfüggesztésének megszüntetéséről. A döntésre azért kerülhetett sor, mert a Tanács és az Európai Bizottság is úgy látja, hogy Magyarország megfelelő lépéseket tett a túlzott hiány megszüntetése érdekében – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca szerint "trendfordulót sikerült elérni: a 2004 óta tartó túlzott hiány eljárásban először született kedvező döntés Magyarország számára. Ezzel elhárult annak a veszélye, hogy mintegy félmilliárd euro fejlesztési forrástól elessen Magyarország."

Magyarország 2011-ben jóval a túlzott hiány 3 százalékos referenciaértéke alatti költségvetési egyenleget mutatott fel. A Tanács 2012 márciusában még úgy látta, hogy kockázatok övezik azt, hogy a magyar költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt tud-e maradni. Mostanra azonban sikerült hitelesen és részletesen bemutatni a Széll Kálmán Terv lépéseit, amelyek alátámasztják a kormány elkötelezettségét a költségvetési hiánycélok mellett.

A költségvetési hiány tartós csökkentéséhez a megalapozott gazdasági növekedés elengedhetetlen. A növekedést és foglalkoztatásbővülést, illetve a költségvetési hiány csökkentését megalapozó intézkedéseket a Kormány a Széll Kálmán Terv 2.0 névvel fémjelzett gazdaságpolitikai tervében mutatta be és küldte el az uniós szerveknek. Az SZKT 2.0 tartalmazza a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot.

Mindezeket figyelembe véve a Bizottság május 30-án nyilvánosságra hozott értékelésében megállapította, hogy a kormány átfogó gazdaságpolitikai programjának köszönhetően a költségvetési hiány továbbra is 3 százalék alatt marad az elkövetkező években. Ez lehetővé teszi, hogy 2013-ben megszűnjön a Magyarországgal szemben 2004 óta folyó túlzotthiány-eljárás.

A Magyarországra nézve kedvező döntés mellett a Tanács döntött a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak és nemzeti reformprogramjainak értékeléséről, valamint az új, hatos csomag által bevezetett makrogazdasági egyensúlytalansági felügyeleti mechanizmusban javasolt lépésekről is. A döntésből az látszik, hogy a Tanács és a Bizottság elfogadta a magyar konvergenciaprogramot, és azt sem tartotta szükségesnek, hogy Magyarország ellen makrogazdasági egyensúlytalanság miatt eljárást indítson.

A pénzügyi és gazdasági stabilitás megőrzése mellett a kormány kiemelt prioritása a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Egyértelmű, hogy növekedés és magas foglakoztatás a jó válasz az európai gazdasági válságra. Ennek érdekében a kormány tovább erősíti munkahelyteremtő programjait.