Gerhardt Ferencet javasolja a jegybank alenökének Orbán Viktor miniszterelnök. Gerhardt több mint két éve tagja a Monetáris Tanácsnak, a testületbe a parlamenti Fidesz-többség választotta meg. Eddigi szavazatai alapján azonban inkább nevezhető a szigorúbb monetáris kondíciók mellett elkötelezett héjjának, mint a gazdaságot a lazítással segíteni hivatott galambnak.

Gerhardt Ferenc többször szavazott Simor Andrásék mellett, mint ellenük (az arány 17 a 7-hez), és ugyanígy többször szavazott a kamat tartására vagy emelésére, mint annak csökkentésére (itt 17 a 8-hoz az arány). Más kérdés, hogy az ő szavazatán is múlt, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusba kezdett tavaly augusztus végén – az alapkamatot csökkentő szavazataival végig támogatta az azóta tartó lazító politikát (a mérséklésre is, Simorék ellen is ekkor szavazott). Erről a kamatcsökkentésről mondják azt a keményebb jegybanki feltételek mellett kardoskodók is: utólag látszik, hogy szükség és lehetőség is volt a lazításra, ám ez a döntés megszületésekor még kockázatos lépésnek tűnt.

Szakmai tapasztalataihoz nem férhet kétség, 15 éven keresztül, 1983-tól a Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. ügyvezető igazgatója volt, majd az ING Bank Zrt. vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Ideológiai elkötelezettsége sem kérdéses azonban: a piaci karriert 1999-ben váltotta fel első állami megbízása, az első Orbán-kormány idején volt a Magyar  Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese. Itt a számvitel, bankműveletek, informatika és a műszaki beruházások területét felügyelte. Ezt követően két éven át az MFB tulajdonában lévő Konzumbank vezérigazgatója volt. A kormányváltást követő személycserékkel azonban annak ellenére mennie kellett, hogy a korábban veszteséges pénzintézetet sikeresen tette profitábilissá, sőt: jól eladhatóvá. A Konzumbankot több sikertelen privatizációs kör után az MKB vette meg több mint tízmilliárd forintért – érdekesség, hogy Gerhardt épp a vevőnél volt az elnök-vezérigazgató tanácsadója.

Innen már Járai Zsigmond hívta az általa vezetett jegybankba 2005-ben, banküzemért felelős igazgatóként azonban nem monetáris- vagy pénzügypolitikai kérdésekkel, hanem az MNB beszerzéseivel és az informatikával foglalkozott. Járai Zsigmond 2007. elején javasolta őt alelnökének (akkor még az alelnökök személyére a jegybankelnök tett javaslatot és a kormányfő nevezte ki őket), ám személyét nem fogadta el az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc. Inkább megvárta amíg lejár Járai mandátuma, így az új elnökkel, Simor Andrással eggyütt választhatott alelnököket. Gerhardt Simor kinevezését követően hagyta ott a jegybankot, és ismét elnöki tanácsadó lett, ezúttal az Allianz biztosítónál. A kormányváltást követően, 2010-ben tért vissza az MFB-hez, vezérigazgató-helyettesként, majd 2011-ben választották meg a Monetáris Tanács tagjává.

Kinevezésével visszaáll a testület évek óta megszokott hét fős működési rendje, és valószínűleg ismét átalakul majd a jegybank szervezeti és működési szabályzata is. Mint ismert: Matolcsy György azt követően, hogy még nemzetgazdasági miniszterként a majdani jegybankelnökhöz, vagyis magához rendelte a legfontosabb munkáltatói jogokat, a Nemzeti Bankba kerülve úgy írta át a belső szabályzatot, hogy a fontosabb területek felügyelete elkerüljön a korábbi alelnökök alól. Minden szakmai terület felügyelete korábbi adóügyi helyettes-államtitkárához, Balogh Ádámhoz került. Többek között ez volt az oka annak, hogy Király Júlia benyújtota lemondását: az alelnök jelezte, nem ért egyet azzal, hogy a monetáris és pénzügypolitikai kérdésekben járatlan alelnök irányítsa a stábot.

Király Júlia a lemondással kész helyzetet is teremtett, az MNB törvényes működésének fenntartásához új alelnököt kellett kinevezni még a Monetáris Tanács következő kamatdöntő ülése, vagyis április 23 előtt. (Király Júlia legkésőbb április 22-i hatállyal nyújtotta be a lemondást kikötve: amennyiben utódját kinevezik, akkor azonnal távozik). A kormányfő  április 22-i hatállyal javasolta Gerhardt Ferenc kinevezését, amivel mindkét helyzet megoldódhat: az új alelnök vélhetően a banki terület felügyeletét is megkapja majd, miközben az MNB és a Monetáris Tanács is a törvényben foglaltaknak megfelelően működhet.

Gerhardt Ferenc