Gyakorlatilag beállt a géprombolók közé a magyar kormány is azzal, hogy olyan helyzetet teremtett, amellyel ellehetetlenítette a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) legismertebb szereplőjének, az Ubernek az itteni működését. A kormány úton-útfélen hangoztatja, hogy Magyarországot startup és innovációs központtá kívánják tenni, ez meglehetősen ellenséges üzenet annak az iparágnak, amelyet ide szeretnének csábítani.

Tiltás lenen a megoldás? Földi D. Attila / Népszabadság

A megosztáson alapuló gazdaság és a közösségi fogyasztás nem új dolog, csak éppen az elmúlt pár évben kezdett robbanásszerűen terjedni – alapvetően a Z generáció (a kilencvenes évek második felében vagy a kétezres években születettek) szüleiktől, nagyszüleiktől eltérő igényeitől hajtva, és az internet adta lehetőségeket kihasználva. A sharing economy keretében egy vagyontárgyat, jogot annak tulajdonosa egy ideig átad használatra másnak – általában díjért cserébe, de van, hogy fizetni sem kell érte. Olyan nagy biznisszé kezdi kinőni magát a sharing economy, hogy tíz év alatt több mint hússzorosára nőhet. A PwC nemzetközi tanácsadó friss becslése szerint a tavalyi 28,1 milliárd euróról 570 milliárd euróra emelkedhet 2025-re a megosztáson alapuló gazdaság öt legjelentősebb ágazatának, a közösségi finanszírozásnak, a közösségi alapú szállásmegosztásnak, a személyszállításnak, az on-demand háztartási és szakmai szolgáltatásoknak a forgalma Európában.

Az új generáció tagjainak nagy részénél felértékelődött annak a fontossága, hogy kevesebb kötöttséggel éljenek. Ha el kell jutni kényelmesen egyik helyről a másikba autóval, de az illető nem akarja vállani a személygépkocsi-vásárlással és -fenntartással járó költségeket és macerát, a világ nagy részén – most már Magyarország kivételével – fog egy Uber-sofőrt vagy beszáll a benzinköltségekbe és Budapesten belül a Wundercarral utazik, távolsági utazást meg mondjuk a Blablacarral oldja meg. De ruhát sem kell feltétlenül venni: Svédországban idén év elején indult el két állami szervezet bábáskodásával az a kezdeményezés, hogy az adott ruhát bárki megkaphatja egy hétre, nem kell érte fizetnie, egy hét után kimosva át kell adnia másnak. A sort még bőven lehetne folytatni.

Az Európai Bizottság pár hete iránymutatást is megfogalmazott a tagországok számára, amelyben óva inti őket attól, hogy tiltsák, ellehetetlenítsék ezeket a vállalkozásokat. Inkább egységesíteni kellene ezeknek a szolgáltatásoknak a szabályozását, hogy a verseny erősödjön.