A Gazprom szóvivőjének péntek hajnali közlése szerint az ukrán Naftohaz akadályozza a RoszUkrEnergo cég tevékenységét, amennyiben nem engedi, hogy az gázt emeljen ki a föld alatti tárolókból. Ezt Kijevben Oleg Dubina, a Naftohaz vezetője cáfolta. (A RoszUkrEnergo közvetítésével érkezik Oroszországból a gáz Ukrajnába, de a cég több más európai országnak, köztük Magyarországnak is szállít.) 

Miller már novemberben jelezte, hogy az ár meghaladhatja az ezer köbméterenkénti 400 dollárt, de december végén Vlagyimir Putyin miniszterelnök 250 dolláros árat ajánlott fel. Kijev ezt továbbra is túl magasnak tartja, s Viktor Juscsenko ukrán elnök úgy érvelt: egy korábbi megállapodás szerint három év alatt kell áttérni a piaci árakra, vagyis a 2008-as 179,5 dollár után most 204-210 dollár lenne esedékes. Az elnök szerint a tárgyalások hamarosan folytatódhatnak, és az ortodox karácsonyra - január 7-re - létrejöhet a megállapodás.

Ezzel szemben a Naftohaz ukrán importőr december 31-én 201, január 1-én pedig 235 dollárt ajánlott.

A gáz ára mellett továbbra sincs azonban megállapodás a tranzit díjáról, és bár Ukrajna azt állítja, hogy december 31-én átutalta mintegy kétmilliárd dolláros gázadósságát, az orosz fél szerint nem az egész összeg érkezett meg. A jelek szerint újra vita tárgya a közvetítők kérdése is: Kijev ki akarja küszöbölni a közvetítőket, így a RoszUkrEnergót, s erről korábban meg is állapodtak a két ország legfelső vezetői, de a Gazprom az új szerződés hiányában ezt is újra nyitott kérdésként látszik kezelni. 

Az orosz-ukrán gázvita mögött - a gazdasági vonatkozások mellett - a két ország közötti politikai feszültség is meghúzódik. Moszkva egyebek között rossz néven veszi, hogy Ukrajna igen energikusan törekszik a NATO-ba, s hogy nyíltan fellépett Grúzia mellett szóban, fegyverszállításokkal és önkéntesekkel is az augusztusi grúz-déloszét háborúban. Megfigyelők szerint azonban a Viktor Juscsenko elnök és Julija Timosenko kormányfő közötti belviszály nagy mértékben nehezíti a megoldást, mivel mindketten egyebek között a gázvita rendezésével is pontokat akarnak szerezni a választóknál.

Csehország, amely január 1-jével átvette az EU soros elnökének tisztségét, csütörtökön felhívással fordult Moszkvához és Kijevhez: tegyenek meg mindent a megállapodás érdekében, hogy az európai gázszállításokban ne legyenek újabb kimaradások, mint az előző években.