Magyarországon és Bulgáriában is politikai kérdéssé váltak a magas energiaárak - írta pénteken tizenkét oldalas mellékletben a londoni gazdasági napilap. Egy másik, szintén az FT által közölt cikk külön foglalkozik a Mol-INA üggyel. A lap szerint geopolitikai és energiabiztonsági kérdések is szerepet játszanak a botrányban.

Számos elemző úgy tartja: a Mol vezetője, Hernádi Zsolt ellen a horvát hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs célja a nyomásgyakorlás a Molra, válaszként Orbán Viktor felvetésére, ami szerint Zágráb visszavásárolhatná a Mol INA-részesedését - írja Neil Buckley, az FT kelet-európai szerkesztője.

Hozzátéve, hogy a miniszterelnök maga is "nyilvánvalóan tudja", hogy az eladósodott Horvátország aligha engedheti ezt meg magának. Így a legvalószínűbb pályázók orosz cégek lehetnének, ám orosz tulajdonszerzés ilyen stratégiai jelentőségű vállalatokban valószínűleg mindkét ország számára elfogadhatatlan lenne, mivel maga az EU is törekszik az orosz földgáztól való függésének csökkentésére.

A lap ismerteti a közelmúlt fejleményeit, miszerint az Adrián át Olaszországba gázt szállító TAP vezetéken érkezik majd földgáz Törökország felől nyugati irányba, és ez a projekt "kinyírta" a Nabuccót, amely a Balkánon és Közép-Európán keresztül tette volna ezt.

Rámutat, hogy 2019-ben indulhat meg a gázszállítás a vezetéken, amely eleinte mindössze az európai igény 2 százalékának kielégítésére lesz elegendő, de folyamatosan bővülni fog, és ezen keresztül először juthat Európába földgáz a Kaszpi-térségből Oroszország közbeiktatása nélkül.

A lap idézi Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert, akitől azt emelik ki, hogy Magyarországon sikerült elérni a megfizethető és biztonságos energiaellátás biztosítását, az ország szélesíti ellátási útvonalai és partnerei körét egyaránt, nagyobb teret szán a "tiszta és biztonságos" nukleáris energiának, és fejleszti megújuló energiára alapuló erőforrásait.