Gazdaságkutatók üdvözlik a Bajnai-csomagot
Szakmailag helyes és szükséges gazdaságkezelő lépéseket tartalmaz Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt programja - hangsúlyozták az MTI által megkérdezett kutatók, hozzátéve, hogy az elképzeléseknek csak egy része ismert.
Az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők aláírására váró - Bajnai Gordon által készített - politikai nyilatkozat tartalmazza egyebek között a közszféra 13. havi juttatásának és a 13. havi nyugdíj jövő évi megszüntetését, illetve a táppénz általános mértékének 60 százalékra csökkentését, a közszféra számára kifizetett nominális bruttó fizetéseket két évre rögzítik; felülvizsgálják a közszféra 2009. második félévi kereset kiegészítését. Az idei 13. havi nyugdíj második részét visszavonnák, a családi pótlékot a jelenlegi szinten rögzítenék átmeneti két évre, a családi pótlék jogosultsági korhatárát 23-ról 20 évre csökkentenék, a gyes és a gyed időtartamát pedig két évben maximálnák átmeneti időszakot biztosítva az átállásra. Idén július 1-jétől felfüggesztenék a lakástámogatásokat, a gáz- és távhőár-kompenzációt még ebben az évben csökkentenék, jövőre pedig fokozatosan kivezetnék az energiahatékonysági támogatások fenntartása mellett.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a megismert részletek "erősen hasonlítanak" a Reformszövetség javaslataihoz. Olyan intézkedések szerepelnek a programban, amelyek a jelenlegi helyzetben megtehetők és szükségesek - mondta. A program támogatottsága pedig leginkább azon múlik, hogy hogyan kommunikálja a kormányzat. Hozzátette: meg kell értetni a társadalommal és a politikusokkal is, hogy a lépésekre szükség van, nincs, aki ma megfinanszírozza a kiadáscsökkentés főbb területeit. A politikát illetően úgy vélte: gesztusértékű lett volna - a költségkímélésről nem is beszélve - ha a honatyák maguk megszavazzák a számla ellenében történő költségtérítést és nem várnak a népszavazás eredményére.
Akar László, a GKI vezérigazgatója szerint a megismert részletek az idén 400 milliárd forinton felüli kiadáscsökkentést jelentenek a már bejelentett intézkedésekkel együtt. Ezzel az idén a GDP 3 százaléka alatt tartható az államháztartás hiánya - tette hozzá. A jövő évre vonatkozó intézkedések "tiszteletreméltó" hatása azonban ma még nehezen számszerűsíthető a kutató szerint. Így azt is nehéz megbecsülni, hogy mekkora mozgásteret biztosíthat az élőmunka terheinek csökkentésére. Ezért úgy vélte, hogy a 2010-re vonatkozó javaslatok iránya helyes, kérdéses azonban, hogy mértékük elegendő-e.
Akar László szerint a részletek alapján az intézkedések a nyugdíjasokat és a közszférát érintik leghátrányosabban. Megjegyezte azt is: az egyes javaslatokhoz "biggyesztett" megjegyzések, például a 2010-től a közszférában megszűnő 13. havi juttatás helyett a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötött általános "ösztönző kiegészítés" nehezen értelmezhető.
Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója szerint ez a tervezet alkalmas lehet arra, hogy teljesüljenek a konvergenciaprogramban lefektetett célok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által elvárt lépések. Ezek végrehajtása révén lehetőség nyílik a szerkezetátalakításokra, a reformok elindítására. Úgy vélte, hogy a most megismert lépések a program csak egy részét jelentik, és várhatóan újabb intézkedésekkel lehet további segíteni a kiigazítási folyamatot.
Belyó Pál felhívta a figyelmet arra, hogy más országokban is sor került hasonló lépésekre, ez nem egyedi eset.
Parragh: Hol marad az adócsökkentés?
Hiányolja az adócsökkentést és a gazdaság élénkítését Parragh László a miniszterelnök-jelölt tervezett intézkedései közül.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, a Reformszövetség alapítója az MTI-nek csütörtökön elmondta: bár a kiadáscsökkenést "jól körbejárja" a javaslat, önmagában nehezen értékelhető.
Parragh László kifejtette: szakmailag helyesnek tartja a Bajnai Gordon által ismertetetteket, de az intézkedések csak a rövid távú válságkezelést, az egyensúly javítását szolgálják. Ha ezek nem egészülnek ki adócsökkentési és gazdaságélénkítési lépésekkel, akkor hosszú távon jelentős károkat okozhatnak - figyelmeztetett. Példaként említette, hogy a kizárólag kiadáscsökkentésre épülő program végrehajtásával tovább csökken a fogyasztás, és egész ágazatok kerülhetnek nehéz helyzetbe. Veszélyeztetett terület lehet az elnök szerint a turizmus és az építőipar is.
Parragh László hangsúlyozta, hogy a Reformszövetség komplex programot kínál, amely a rövid és hosszú távon ható intézkedések mindhárom szükséges elemét tartalmazza; önmagában egy elem megvalósítása véleménye szerint nem hozhat eredményt. Nem véletlenül hangsúlyozta a szövetség, hogy a program "kimazsolázásának" nincs értelme - emlékeztetett.
Világgazdasági Kutatóintézet: a szociális juttatások rendszerének az átalakítása és a vagyonadók bevezetése a megoldás
A válságból kilábalás érdekében a szociális támogatások rendszerének átalakítására és a vagyoni jellegű adók, például az ingatlanadó bevezetésére lenne szükség - jelentette ki Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója csütörtökön Szegeden.
A magyar költségvetésből szociális támogatásra fordított összegek aránya határozottan magasabb, mint az uniós országok többségében - mondta a kutató a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központjának konferenciáján.
Rácz Margit szerint ez az a terület, amelyhez nagyon nehéz hozzányúlni, de nem kerülhető el a rendszer átalakítása, a "fűnyíró-elv" azonban nem alkalmazható. Helyette az önkormányzatokkal együttműködő, kidolgozott, átgondolt programra, és munkahelyteremtésre lenne szükség.
Az elmúlt húsz évben Magyarországon olyan jelentős jövedelemkülönbségek alakultak ki, hogy indokolt a vagyonadó bevezetésére, ehhez azonban nem volt meg a politikai bátorság - fogalmazott a kutatási igazgató.
A vagyoni jellegű adók kivetése a bérekre rakódó terhek csökkentése előtt is megnyitná a lehetőséget - vélte a szakember, aki pillanatnyilag a gazdasági teljesítmény, illetve az export csökkenése miatt nem lát lehetőséget az adócsökkentésre.
Az adók mérséklése csak hosszú távon - a válság mélypontján átlendülve - képzelhető el - fűzte hozzá.
A kutató úgy véli, az ingatlanadó - amelynek bevezetéséhez az előkészületeket már el kellett volna kezdeni - a lakosság adózással kapcsolatos szemléletében is gyökeres változásokat hozhatna.
A költségvetési hiány nagyságával kapcsolatban Rácz Margit kifejtette, Magyarországnak az igen magas külső finanszírozási igény miatt példát kell mutatnia a deficit kordában tartásával. A 70 százalék feletti államadósságban magas a rövid lejáratú hitelek aránya, amelyeket vissza kell fizetni. A finanszírozáshoz pedig szükség van a bizalom visszaállítására. Ehhez segítséget nyújtana az adórendszerrel kapcsolatos hosszú távú szabályozás is, amelyben a parlamenti pártok között összhang van.