Gazdaságkutatók üdvözlik a Bajnai-csomagot

Gazdaságkutatók szerint a programcsomag már a jó irányba mutat, leszoríthatónak tűnik általa az államháztartás hiánya és megágyaz a későbbi reformoknak. A megszorítócsomag szerintük a nyugdíjasokat és a közszférát fogja legérzékenyebben érinteni.

Szakmailag helyes és szükséges gazdaságkezelő lépéseket tartalmaz Bajnai Gordon  miniszterelnök-jelölt programja - hangsúlyozták az MTI által  megkérdezett kutatók, hozzátéve, hogy az elképzeléseknek csak egy  része ismert.

Az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők aláírására váró - Bajnai Gordon által készített - politikai nyilatkozat tartalmazza egyebek  között a közszféra 13. havi juttatásának és a 13. havi nyugdíj jövő  évi megszüntetését, illetve a táppénz általános mértékének 60  százalékra csökkentését, a közszféra számára kifizetett nominális  bruttó fizetéseket két évre rögzítik; felülvizsgálják a közszféra  2009. második félévi kereset kiegészítését. Az idei 13. havi nyugdíj  második részét visszavonnák, a családi pótlékot a jelenlegi szinten  rögzítenék átmeneti két évre, a családi pótlék jogosultsági  korhatárát 23-ról 20 évre csökkentenék, a gyes és a gyed időtartamát  pedig két évben maximálnák átmeneti időszakot biztosítva az  átállásra. Idén július 1-jétől felfüggesztenék a lakástámogatásokat,  a gáz- és távhőár-kompenzációt még ebben az évben csökkentenék,  jövőre pedig fokozatosan kivezetnék az energiahatékonysági  támogatások fenntartása mellett.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a  megismert részletek "erősen hasonlítanak" a Reformszövetség  javaslataihoz. Olyan intézkedések szerepelnek a programban, amelyek  a jelenlegi helyzetben megtehetők és szükségesek - mondta. A program  támogatottsága pedig leginkább azon múlik, hogy hogyan kommunikálja  a kormányzat. Hozzátette: meg kell értetni a társadalommal és a  politikusokkal is, hogy a lépésekre szükség van, nincs, aki ma  megfinanszírozza a kiadáscsökkentés főbb területeit. A politikát illetően úgy vélte: gesztusértékű lett volna - a  költségkímélésről nem is beszélve - ha a honatyák maguk megszavazzák  a számla ellenében történő költségtérítést és nem várnak a  népszavazás eredményére.

Akar László, a GKI vezérigazgatója szerint a megismert részletek  az idén 400 milliárd forinton felüli kiadáscsökkentést jelentenek a  már bejelentett intézkedésekkel együtt. Ezzel az idén a GDP 3  százaléka alatt tartható az államháztartás hiánya - tette hozzá. A jövő évre vonatkozó intézkedések "tiszteletreméltó" hatása  azonban ma még nehezen számszerűsíthető a kutató szerint. Így azt is  nehéz megbecsülni, hogy mekkora mozgásteret biztosíthat az élőmunka  terheinek csökkentésére. Ezért úgy vélte, hogy a 2010-re vonatkozó  javaslatok iránya helyes, kérdéses azonban, hogy mértékük elegendő-e.

Akar László szerint a részletek alapján az intézkedések a  nyugdíjasokat és a közszférát érintik leghátrányosabban. Megjegyezte  azt is: az egyes javaslatokhoz "biggyesztett" megjegyzések, például  a 2010-től a közszférában megszűnő 13. havi juttatás helyett a  hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötött  általános "ösztönző kiegészítés" nehezen értelmezhető.

Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója szerint ez a tervezet  alkalmas lehet arra, hogy teljesüljenek a konvergenciaprogramban  lefektetett célok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által elvárt  lépések. Ezek végrehajtása révén lehetőség nyílik a  szerkezetátalakításokra, a reformok elindítására. Úgy vélte, hogy a  most megismert lépések a program csak egy részét jelentik, és  várhatóan újabb intézkedésekkel lehet további segíteni a kiigazítási  folyamatot.
Belyó Pál felhívta a figyelmet arra, hogy más országokban is sor került hasonló lépésekre, ez nem egyedi eset.


Parragh: Hol marad az adócsökkentés?

Hiányolja az adócsökkentést és a gazdaság élénkítését Parragh László a  miniszterelnök-jelölt tervezett intézkedései közül.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, a Reformszövetség alapítója az MTI-nek csütörtökön elmondta: bár a  kiadáscsökkenést "jól körbejárja" a javaslat, önmagában nehezen  értékelhető.

Parragh László kifejtette: szakmailag helyesnek tartja a Bajnai  Gordon által ismertetetteket, de az intézkedések csak a rövid távú  válságkezelést, az egyensúly javítását szolgálják. Ha ezek nem  egészülnek ki adócsökkentési és gazdaságélénkítési lépésekkel, akkor  hosszú távon jelentős károkat okozhatnak - figyelmeztetett.  Példaként említette, hogy a kizárólag kiadáscsökkentésre épülő  program végrehajtásával tovább csökken a fogyasztás, és egész  ágazatok kerülhetnek nehéz helyzetbe. Veszélyeztetett terület lehet  az elnök szerint a turizmus és az építőipar is.

Parragh László hangsúlyozta, hogy a Reformszövetség komplex  programot kínál, amely a rövid és hosszú távon ható intézkedések  mindhárom szükséges elemét tartalmazza; önmagában egy elem  megvalósítása véleménye szerint nem hozhat eredményt. Nem véletlenül  hangsúlyozta a szövetség, hogy a program "kimazsolázásának" nincs értelme - emlékeztetett.

 

Világgazdasági Kutatóintézet: a szociális juttatások rendszerének az átalakítása és a vagyonadók bevezetése a megoldás

 

A válságból kilábalás érdekében a szociális támogatások rendszerének  átalakítására és a vagyoni jellegű adók, például az ingatlanadó  bevezetésére lenne szükség - jelentette ki Rácz Margit, az MTA  Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója csütörtökön  Szegeden.

A magyar költségvetésből szociális támogatásra fordított összegek aránya határozottan magasabb, mint az uniós országok  többségében - mondta a kutató a Szegedi Tudományegyetem  Európa-tanulmányok Központjának konferenciáján.
Rácz Margit szerint ez az a terület, amelyhez nagyon nehéz  hozzányúlni, de nem kerülhető el a rendszer átalakítása, a  "fűnyíró-elv" azonban nem alkalmazható. Helyette az  önkormányzatokkal együttműködő, kidolgozott, átgondolt programra, és  munkahelyteremtésre lenne szükség.
Az elmúlt húsz évben Magyarországon olyan jelentős  jövedelemkülönbségek alakultak ki, hogy indokolt a vagyonadó  bevezetésére, ehhez azonban nem volt meg a politikai bátorság -  fogalmazott a kutatási igazgató.

A vagyoni jellegű adók kivetése a bérekre rakódó terhek  csökkentése előtt is megnyitná a lehetőséget - vélte a szakember,  aki pillanatnyilag a gazdasági teljesítmény, illetve az export  csökkenése miatt nem lát lehetőséget az adócsökkentésre.
Az adók mérséklése csak hosszú távon - a válság mélypontján  átlendülve - képzelhető el - fűzte hozzá.
A kutató úgy véli, az ingatlanadó - amelynek bevezetéséhez az  előkészületeket már el kellett volna kezdeni - a lakosság adózással  kapcsolatos szemléletében is gyökeres változásokat hozhatna.

A költségvetési hiány nagyságával kapcsolatban Rácz Margit  kifejtette, Magyarországnak az igen magas külső finanszírozási igény  miatt példát kell mutatnia a deficit kordában tartásával. A 70  százalék feletti államadósságban magas a rövid lejáratú hitelek  aránya, amelyeket vissza kell fizetni. A finanszírozáshoz pedig  szükség van a bizalom visszaállítására. Ehhez segítséget nyújtana az  adórendszerrel kapcsolatos hosszú távú szabályozás is, amelyben a parlamenti pártok között összhang van.

 

 

 

 

 

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.