A külkereskedelmi termékforgalom euróban számított értéke 11 százalékkal múlta felül a megelőző évi szintet, a kiskereskedelmi forgalom lényegében stagnált, a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 1,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor az eltöltött vendégéjszakáké 0,6 százalékkal mérséklődött – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal.

2011 végén az ország becsült lélekszáma 9 millió 962 ezer fő volt, 24 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak átlagos száma 3 millió 779 ezer fő volt, ami 0,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal mérséklődött egy év alatt, éves szintje 11 százalék volt.

2011-ben a nettó átlagkereset 141 100 forintot tett ki, folyó áron 6,4 százalékkal magasabb összeget, mint 2010-ben. Idén januárban a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet 5,5 százalékkal, a decemberit pedig 2,1 százalékkal haladták meg.

2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített a lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint 2011­-re a világgazdaság növekedése a 2010. évinél (5,2 százalék) kisebb mértékű, 3,8%­-os volt. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 1,8 százalékkal emelkedett 2011-ben az előző évhez képest. Az év második felében – a valamelyest enyhülő inflációs nyomás ellenére – a fejlett nemzetgazdaságoknak számos, növekedést korlátozó problémával (például államháztartási, illetve munkaerő-piaci egyensúlytalanságokkal) kellett szembenézniük.

A világgazdasági folyamatok alakulásában iránymutatónak számító Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2011-ben 1,7 százalékkal bővült az előző évhez képest. A fogyasztási kiadások mellett a beruházások is segítették az észak-amerikai gazdaság bővülését.

Japán gazdasági teljesítménye az év egészében 0,9 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszott a 2011. március 11-i földrengés és szökőár is. A másik meghatározó ázsiai gazdaságban, Kínában a gazdasági bővülés dinamizmusa 2011-ben fokozatosan veszített a lendületéből, de az egész évet tekintve így is 9,2 százalékos növekedés következett be.

Előzetes adatok alapján 2011-ben az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes teljesítménye 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az éven belül a IV. negyedévben – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 0,9 százalékkal növekedett a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami az elmúlt két évben a legalacsonyabb emelkedés volt.

A növekedés motorját továbbra is Németország jelenti, bár a bővülés dinamikája ott is jelentősen mérséklődött. Az eurózóna gazdasági teljesítménye is lassult, bruttó hazai terméke 2011-ben 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit.

A világgazdasági folyamatokkal összhangban a magyar gazdaság növekedése is veszített lendületéből. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a bővülés üteme 2011 IV. negyedévében 1,5 százalék volt, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőny elején helyezkedünk el.

Magyarország bruttó hazai terméke a KSH és az Ecostat – korlátozott információs bázisra épülő – közös gyorsbecslése szerint 1,7 százalékkal emelkedett 2011-ben. Az emelkedés ellenére a gazdasági teljesítmény még 4 százalékkal elmaradt a 2008-as szinttől. A GDP 2011 IV. negyedévében 1,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, amellyel az előző két negyedévi lassulás megállt. Az előző negyedévhez képest – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – a IV. negyedévben 0,3 százalékkal bővült a magyar gazdaság.

A nemzetgazdasági teljesítmény 2011. évi bővülése termelési oldalról a jelentős részben exportra termelő iparnak, illetve a kedvező időjárás következtében jó terméseredményeket felmutató mezőgazdaságnak köszönhető. A felhasználási oldalról tekintve a GDP alakulását negatívan befolyásolta a nemzetgazdasági beruházások teljesítményének 2011. évi 4,5 százalékos csökkenése (az év utolsó negyedévében szintén 4,5 százalék volt a csökkenés).

A nemzetgazdasági ágak többségében a fejlesztések volumene csökkent. Az összberuházások több mint negyedét megvalósító feldolgozóiparban ugyanakkor 24 százalékos volt a bővülés. A többi nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágban, mint az ingatlanügyletekben, a szállítás és raktározás területén és a kereskedelemben viszont visszaesés (sorrendben 20, 23, illetve 4,1 százalékos) volt tapasztalható.

A GDP első közlése (gyorsbecslése) idején a bruttó hazai terméket alakító hatások megismeréséhez az évközi ágazati statisztikák adnak segítséget. A részletes elemzés a KSH honlapján olvasható.