Teljes szakmai értetlenség övezi a kormányzat által februárban alapított KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. jövőbeni tevékenységét. A KAF 100 millió forint tőke mellett 2,9 milliárd forint tőketartalékkal rendelkezik. A parlament előtt fekvő törvényjavaslat lényegében arra kötelezné a nagy hazai földgázhálózatok külföldi tulajdonú üzemeltetőit, hogy küldjék el a KAF-nak a fogyasztási adatokat. Az indoklás szerint a Miniszterelnökség elégedetlen az eddigi elszámolással.

A hálózatok üzemeltetői bizonyos statisztikai adatok alapján adják meg a gázkereskedők számára, hogy a területükön lévő, az adott gázkereskedőhöz tartozó fogyasztók összességében nagyjából mennyi gázt fognak fogyasztani, vagyis mennyi gázt vásároljon a kereskedő. Az éves (közepes fogyasztásnál havi, a legnagyobb fogyasztók esetében pedig óránkénti) mérőleolvasás után viszont már a kereskedők is pontos adatokhoz jutnak, ami alapján adott esetben egymás között kell korrigálniuk a becslés és a tények közötti eltéréseket.

A KAF is megkapja, mennyit mutat a gázóra Lehoczky Péter

Az igencsak elvont szakmai probléma ugyanakkor élénken foglalkoztatja Lázár János tárcáját. (Eközben a szakterületet felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kérdés kapcsán nem vétette észre magát.) Németh Lászlóné miniszterelnökségi államtitkár parlamenti expozéjában egyenesen azzal vádolta a gázhálózatok üzemeltetőit (szakkifejezéssel az elosztókat), hogy a leolvasás után nem közlik a pontos adatokat a kereskedőkkel, amelyek így kénytelenek a becslésre hagyatkozni.

Ezt szakmai körökből lapunknak cáfolták, ugyanakkor hozzátették: a becslésen alapuló elszámolás és a valóság között mintegy 95 százalék az átfedés, így a módszer elég jó, ennél pontosabb elszámolás pedig jelentősebb beruházás nélkül nem lehetséges. Ilyet amúgy a mostani törvénytervezet sem céloz: a Miniszterelnökség egyelőre pusztán arra szorítkozik, hogy a leolvasott adatokról a KAF-ot is értesíteni kell.

Ráadásul a parlament a KAF létrehozatalától függetlenül is szívén viseli a hajszálpontos gázfogyasztásmérést. Ennek megfelelően 2017 elejétől az óránként 20-100 köbméteres mérőhelyeket is óránkénti távleolvasásra alkalmas berendezésekkel kell felszerelni. A lakosság esetében erről egyelőre nincs szó, és ebben a KAF-fal kapcsolatos elképzelések se hoznak változást.

A probléma azért is érhetetlen, mivel a lakossági „kereskedő” rövid időn belül egyedül az állami ENKSZ Első Nemzeti Közmű-szolgáltató Zrt. tulajdonosi felügyelete mellett működő Főgáz lesz, vagyis a lakossági szolgáltatók közötti elszámolás kérdése nem merülhet fel. Eszerint tehát a kormány a nem lakossági fogyasztók kegyeiért folyó, teljességgel liberalizált piac egyes szereplőinek panaszaira hallgatott volna. Ez részint kevéssé fér össze a Fidesz–KDNP államközpontú gondolkodásmódjával, másrészt ilyen mértékű kereskedői panasz nem volt hallható az utóbbi idők során.

Többen kifogásolják azt is, hogy a vélt vagy valós probléma kezelésére a kormány miért tartotta szükségesnek új cég létrehozatalát, mégpedig hárommilliárd forint közpénzből. Ha az a feladat, hogy a becsült és a tényleges adatok közötti elszámolás mentes legyen a megkülönböztetéstől, akkor felmerül a kérdés, a feladattal miért nem az energiapiac felügyeletét évtizedek óta ellátó Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt bízták meg. A hatóság a vonatkozó kérdésünkre adott kitérő válaszában egyébként teljes körű támogatásáról biztosította a KAF-fal kapcsolatos kormányzati elképzeléseket.

Így egyelőre mindenki csak találgatja a valós mögöttes mozgatórugókat. Hallottunk olyan felvetéseket, hogy a kabinet a távleolvasás informatikai költségeit szánja egy állami távközlési cég bevételéül. Korábban Németh Lászlóné felemlítette annak lehetőségét is, hogy a Főgáz állami kézbe kerülte után ott fellelt, a tényleges fogyasztásnál nagyobb és így a fogyasztók számára drágább társasházi mérőket a KAF segítségével a nem állami elosztóknál is fel tudnák térképezni. Ám erre a tervezet nem tér ki, és szakértők technikailag se látják az elképzelés alapját.