Megszavazta a parlament a magáncsődről, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényt. A KDNP kezdeményezése szerint akkor jöhet ez az eljárás, ha saját erőből nem képesek már hiteleiket törleszteni, de valamiért az egyéb megoldások nem jöhetnek szóba.

A magáncsőd keretében nem kerül sor végrehajtási eljárásra, az adós feje fölül nem adják el a házát, nem veszik el a vagyontárgyait, hanem átütemezik a kötelezettségeit, amely adott esetben az ingatlana eladásával, kisebbre cserélésével is járhat.

Az eljárást egy vagyonfelügyelő koordinálja, így nem az adósnak kell egyezkednie a hitelezőkkel. Ennek azonban ára van, a vagyonfelügyelő jelentős beleszólást kap az adós költéseibe, gyakorlatilag zsebpénzt kapnak az adósok, minden más kiadást a vagyonfelügyelő irányít. A magáncsődhöz meg kell felelni több paraméternek. Így az adósságnak legalább kettő-, legfeljebb 60 millió forintnak kell lennie, ebből legalább 500 ezer forint kell hogy lejárt legyen. Az adósságnak többnek kell lennie, mint a rendelkezésre álló teljes vagyon értéke, ám a vagyonérték dupláját nem érheti el.

Első körben azok élhetnek a lehetőséggel, akiknek a lakhatásuk van veszélyben. A többi adósnak 2016 októberében nyílik meg a lehetőség. Az eljárás legalább öt, legfeljebb hét évre szól, ha ez idő alatt az adós fegyelmezetten betartja azt a törlesztési kötelezettséget, amelyet a vagyonfelügyelő kitalált, a hátralévő adósságot már nem kell megfizetnie. Az egyes hitelezők eltérő mértékben kaphatnak kártalanítást, így a főhitelező – praktikusan a lakáshitelt nyújtó bank – 45 százalékot kaphat vissza, az egyéb hitelezők kevesebbet.

(F. Sz. E.)