Több, mint ezer milliárd dollárt szánnak a  londoni G20-csúcsértekezlet részvevői a globális pénzügyi válság  hatásainak enyhítésére.
A BBC a német küldöttség egyik tagjától úgy értesült, hogy a legnagyobb fejlett és fejlődő országok, valamint az EU alkotta  csoport válságkezelő célú londoni csúcstalálkozóján egyezség  született a nemzetközi pénzügyi szervezetek - elsősorban is a  Nemzetközi Valutaalap (IMF) - mozgósítható készleteinek összesen  1100 milliárd dolláros kiegészítéséről.

Félezer milliárd  dollárral nőhet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mozgósítható  tőkekészlete, és százmilliárdok jutnak a globális kereskedelem  újjáélesztésére is a világ vezető ipari és fejlődő gazdaságainak   csütörtöki londoni tanácskozásán körvonalazódó konszenzus alapján.  Az IMF emellett saját kibocsátású "új pénzt" is juttathat a  rászoruló gazdaságoknak, gyakorlatilag globális kvantitatív enyhítés  formájában.

A BBC úgy tudja: a G20-ak emellett elhatározták az adóparadicsomok a korlátozását, továbbá szigorúbban ellenőrzini fogják a fedezeti alapok és a hitelminősítők működését, és szigorúbban figyelik, hogy a bankárok mekkora bónuszokat osztanak ki maguknak. A G20-ak nevében Gordon Brown emellett bejelentette, hogy az IMF mellett egy Pénzügyi Stabilitási Egyeztető Fórumot hoznak létre a határokon átnyúló pénzügyi kérdések kezelésére.

Végleges egyezség esetén a jelenleg 250 milliárd dolláros IMF-keretet 500 milliárd dollárral kiegészítenék, vagyis a  valutaalapnak 750 milliárd dollár - az eddigi tartalék háromszorosa  - állna rendelkezésére a világ rászoruló országai számára, azok  folyómérleg- és adósságfinanszírozási problémái enyhítésére.

Emellett egyetértés van arról is, hogy 250 milliárd dollárnak  megfelelő értékben az IMF új pénzt is kibocsáthat saját  "valutájában", SDR-ben.

Az SDR-t - különleges lehívási jogok - meghatározott  valutakosárból képzik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki.

Az új SDR-kibocsátás, amelynek haszonélvezői szintén a szorult  finanszírozási helyzetbe került felzárkózó gazdaságok lennének,  lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügypolitikai  enyhítésnek felelne meg, mivel úgy jelenne meg igénybe vehető  pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel - vagyis már meglévő  pénz - áll.
Nemzetgazdasági szinten több jegybank - például a Bank of  England - alkalmazza már ezt a likviditásteremtő módszert a  recesszió enyhítésére.

Ezt az egyébként inflációveszélyes pénzügypolitikai eszközt -  hagyományosabb kifejezéssel lényegében a bankóprést - súlyosan  recessziós időszakokban lehet bevetni, főleg olyankor, ha a  gazdasági visszaesést deflációs kockázat is kíséri.

Az IMF tartalékainak feltöltése már a G20-országok  pénzügyminisztereinek múlt havi nagy-britanniai előkészítő  értekezletéről kiadott zárónyilatkozatban is tényként szerepelt.

A valutaalap készleteinek megháromszorozását elsősorban az  Egyesült Államok szorgalmazza. Timothy Geithner amerikai  pénzügyminiszter már az előzetes, miniszteri szintű értekezletre  azzal a javaslattal érkezett, hogy emeljék 750 milliárd dollárra az  IMF folyósítható készleteit.

Alistair Darling, a vendéglátó Nagy-Britannia pénzügyminisztere  csütörtökön közölte, hogy a világkereskedelem újjáélesztését célzó  finanszírozás mértékéről is konszenzus van. Darling a  G20-tanácskozás szünetében, a BBC-nek nyilatkozva azt mondta: lesz  megállapodás egy összesen 250 milliárd dolláros  kereskedelemfinanszírozási garanciakeretről.A pénzügyminiszter szerint ez nagy segítség, mivel a  világkereskedelem "tudvalevőleg lefulladt".

A nagy londoni elemző házak szerint a globális kereskedelem  nemhogy "lefulladt", de az idén egyenesen összeomlik az elmúlt évek  növekedési ütemeihez mérve.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem  befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző intézete -  áprilisra szóló világgazdasági prognózisában azt jósolta, hogy  2009-ben a globális áru- és szolgáltatásforgalom értéke 5,2  százalékkal zuhan a 2006-ban mért 9,1 százalékos, a 2007-ben elért 7,4 százalékos és a 2008-ra becsült 4,9 százalékos bővülés után.