Fúzió a munkaerő-kölcsönzésben
Az egyesüléssel Magyarország jelenleg legnagyobb kölcsönzött létszámot foglalkoztató tisztán magyar tulajdonú munkaerő-kölcsönző vállalkozása jött létre - mondta Homonnay Géza, a Pannon-Work igazgatóságának elnöke kedden.
Az igazgatóság elnöke az APEH adataira hivatkozva elmondta: a teljes magyar munkaerő-kölcsönzési piac jelenleg körülbelül 43.000 fő, ebből a Pannon-Work 2500, a Gamax 2700 munkavállalót kölcsönöz.
Hozzáfűzte: azt szeretnék elérni, hogy az egyesüléssel megújult Pannon-Work Zrt. országos lefedettségű cég legyen, ennek Budapest is fontos része, így nemrég nyílt meg a két cég közös budapesti irodája.
Az árbevételi tervekről elmondta: a Pannon-Work idén várhatóan 6 milliárd, a Gamax pedig 9 milliárd forint árbevételt realizál, jövőre pedig - az egyesülés után - körülbelül 11 milliárd forintos bevétellel számolnak.
Molnár Imre, a cég gazdasági igazgatója kifejtette: a munkaerő-kölcsönzés tőkeigényes tevékenység, és ugyan a Pannon-Work és a Gamax HR üzletága külön-külön is jelentős piaci szereplő volt, egyesülve hatékonyabban fel tudják venni a versenyt a nemzetközi hátterű cégekkel.
Hozzátette: a magyar munkaerőpiacon a foglalkoztatottak 2-3 százaléka kölcsönzött munkaerő. Hosszabb távon Magyarországon sem olcsóbb a kölcsönzött munkaerő, nincs árelőny, ugyanakkor ennek a foglalkoztatási formának az az előnye, hogy a megbízó cégnek nem kell foglalkoznia HR-tevékenységgel. Kiemelte: a multinacionális cégek a válság hatására ismét felismerték a rugalmas foglalkoztatási formák előnyeit, nőtt a kölcsönzött munkaerő létszáma.
Molnár Imre a 2011-es kilátásokról elmondta: a munkaerő-kölcsönzési megrendelések kétharmadát a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek adják, így sok függ a megrendelés-állomány alakulásától, az exportpiacok konjunktúrájától. A válság miatt tavaly őszig átlagosan 40 százalékkal esett vissza a munkaerő-kölcsönzési piac, de tavaly szeptembertől kezdett magára találni, és mostanra értünk vissza a válság előtti szintre - fejtette ki.
A kevésbé "válságérzékeny" szektorokban - amelyek a munkaerő-kölcsönzési megrendelések egyharmadát adják - például a banki, és pénzügyi szolgáltató központokban, call centerekben a krízis ellenére is szinten maradt a foglalkoztatottak, így a kölcsönzött munkaerő létszáma is.