Erre azért került sor, mert a pénztárak a Buda-Cash Brókerház tulajdonosaihoz köthető DRB-bankcsoportnál vezették számlájukat – a gyanú szerint a bankok szolgáltak a brókercég rosszul álló ügyeinek finanszírozására, amelynek eredményeként a pénzintézetek tőkéje negatív, az ügyfelek követeléseit bizonyosan nem tudja majd kielégíteni.

Ez elég rosszat jelent a pénztárak számára, hiszen nekik nem jelent megoldást az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítása, a pénztárak ugyanis ki vannak zárva a kártalaníthatók sorából. Amúgy sem mennének sokra a 30 millió forintban maximált kártalanítással. A Honvéd 27 ezer ügyfelének 1,8 milliárd forintja ragadt benn, míg további majd egymilliárd forint más pénzeszközökben van, így azt nem fenyegeti semmi veszély, de a sokkal kisebb Pro V1ta vagyona is 300 millió forintot meghaladó – azt nem tudtuk meg, ebből mennyi volt a DRB-nél.

Lapunk próbálta elérni mindkét pénztárat, de a Pro V1ta vonala folyamatosan foglaltat jelzett. A Honvéd egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Rékai Miklós viszont elmondta: 1,8 milliárd forint sorsáról nem tudnak semmit. Miután kipattant a botrány, a pénztár egy újonnan nyitott számlára akarta utalni a DRB-nél lévő teljes összeget, amely tranzakciót a bank be is fogadott, vagyis a pénz elvileg elment a számláról – csakhogy meg már nem érkezett. Így a pénztár most nem tudja, mi lesz az 1,8 milliárdjával, ami tetemes része a teljes vagyonnak. Reményeik szerint a jövő héten folytathatják a munkát, vagyis a jegybank megszünteti a felfüggesztő határozatát. Ezt követően is maradnak korlátozások, így sem átlépésre, sem kifizetésre nem lesz mód 180 napon át.

A pénztárak különlegesen rossz helyzetben vannak a vagyonuk védelmét illetően. A magánkasszák ügyfeleit a Pénztárak Garancia Alapja védi (egyébként az idéntől már erős szűkítéssel, csak a pénztári einstand, vagyis 2010 novembere előtti időszakra vonatkozik a hozamgarancia), ám ez semmit sem segít a Buda-Cashhez hasonló esetekben az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségkasszák ügyfeleinek. Ezeket a pénztárakat, pontosabban a tagjaikat nem védi semmilyen alap. A betétesek számára az OBA, a kisbefektetőknek pedig a Beva (Befektetővédelmi Alap) nyújt védőhálót, a pénztárak azonban futhatják a kockázatot. Ez azért pikáns, mert a bankbetét és a kockázati befektetés inkább rövid távra szóló döntés, a pénztári befizetés viszont akár évtizedes megtakarítás is lehet. S utóbbit nem védi független alap.