Havi 3-5 ezer forinttal emelkedhet egy átlakos lakás, 15-20 ezer forinttal egy családi ház fűtésköltsége az extrém hideg miatt. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50-60 százalékkal is csökkenthető. Ezért érdemes bankbetét helyett hőszigetelésbe fektetniük pénzüket az ingatlantulajdonosoknak - állítja a statisztikái alapján a Knauf Insulation Kft. Megfelelő szigeteléssel a fűtési költségek több mint felére csökkenhetnek.

A magas fűtésszámlát az is indokolja, hogy a régióban Magyarországon a legdrágább a gáz. Míg nálunk, a januári áfa és gázáremelés következtében egy MJ fűtőanyag már 3,3 - 3,5 forintba kerül, ugyanennyi gáz Szlovákiában 2,7 forintba, miközben a régióban nálunk a legvékonyabb az alkalmazott hőszigetelések vastagsága. Ez azt jelenti, hogy egy magyar családnak évente akár 40 ezer forinttal is többet kell fűtésre fordítania, mint a környező országok családjainak.

A rendkívüli és tartós hideg hatására jelentősen megnő a magyar családok gázfogyasztása, és ezzel a havi kiadások mértéke is A beköszöntött szibériai hidegben a 60-70 millió köbmétert is elérheti a napi gázfogyasztás Magyarországon. Az időjárás egy fokos csökkenése ugyanis körülbelül napi 1,5-2 millió köbméterrel növeli meg a gázfogyasztást.

A rezsiköltségek 60-70 százalékát a fűtésszámla teszi ki, így nem elhanyagolható kérdés, hogy hogyan csökkenthető ez a tétel. A szakemberek szerint a szigetelés jelentheti az egyik megoldást, hiszen az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 centiméteres növekedése már 3-4 százalékos energia megtakarítást eredményez.

A statisztikák szerint a magyar otthonok homlokzati szigetelése átlagosan 80-90 milliméter, miközben a szomszédos Szlovákiában 100-120, Lengyelországban 150, Szlovéniában 100, de még Romániában is 120 milliméteres vastagságú szigetelőanyagot alkalmaznak leginkább az ingatlantulajdonosok.

A szigetelésvastagság tekintetében az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegének megőrzéséről.

A családi házakon használt szigetelőanyag-vastagság tekintetében Norvégia, Finnország és Svédország állnak az európai rangsor élén. E skandináv országokban viszont a gáz ára is jóval alacsonyabb, mint nálunk. A jelentősen hűvösebb időjárás miatt itt 200 milliméternél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk – a jóval hidegebb idő ellenére is – akár 35-40 százalékkal kevesebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél.

Az önmagában nem meglepő, hogy a közép-kelet európai országok az alkalmazott szigetelés vastagsága tekintetében elmaradnak a környezet és energiatudatosabb országoktól, az azonban elgondolkodtató, hogy hazánk e tekintetben még régiós összehasonlításban is sereghajtónak tekinthető, épületeink energiahatékonysági állapota pedig áraikban is tükröződik. Az ingatlanpiacot alapvetően az ingatlanárak esése uralja: 2008 és 2011 között átlagosan 12 százalékkal estek az ingatlanárak, amik jelenleg a 2000-es év értékein vannak. Becslések szerint az ingatlanok ára egy év alatt 5-10, a nagyobb alapterületű ingatlanok értéke pedig akár 10-15 százalékkal is csökkent.