Furcsállják a cégek az új Robin Hood-adót, de tudomásul veszik

Csak óvatosan merik kritizálni a közművek vezetői a kormányt. Szerintük a kabinet rendre kiszámíthatatlan döntéseket hoz, és juszt sem egyeztet az ágazat szereplőivel.

Nem túl bőbeszédűek az érintett közszolgáltatók azok után sem, hogy a Parlament elfogadta nyereségadójuk 19-ről 30 százalékra emelését. Ezzel voltaképp a 2008-as válságra hivatkozva akkor bevezetett, az „energiaellátók” nyereségének 8 százalékára rúgó úgynevezett Robin Hood-adót emelték meg 11 százalékra. Pedig az előző kormány 2010, a mostani pedig 2012 végére ígérte, hogy az adónem megszűnik.

Ám nemhogy nem szűnt meg, hanem az érintettek körét 2013-tól kibővítik, és az adó mértékét 11 százalékra növelik. Orbán Viktor miniszterelnök a lépést korábban azzal magyarázta, hogy a közteherviselésből szerinte ezeknek a cégeknek hosszú távon is a korábbiaknál nagyobb mértékben kell kivenniük a részüket. A Széll Kálmán Terv 2.0 nevű áprilisi kormánydokumentum még 16 százalékot ígért, és – mint azt a szaktárca lapunkkal megosztotta – az érintett társaságok körét a települési vízszolgáltatókkal és hulladékkezelési szolgáltatókkal (szemétszállítókkal) tervezte kibővíteni.

A 16 százalékból a kormány áprilisban 55 milliárdos bevételt tervezett. A végső változatba viszont – bizonyára nem függetlenül némi lobbitól – 11 százalékos pluszadó-mérték került.

Az érintett energiaellátók köre ugyanakkor szintén figyelemre méltó módon változott. Az úgynevezett „szabad piaci” áram- és gázkereskedőkön kívül ugyanis immár megadóztatják az energiaszolgáltatók „egyetemes”, azaz főképp lakossági szolgáltatást végző, illetve a hálózatokat működtető – jogilag különválasztott – társaságokat is.

Lapunknak az érintett cégek többsége eddig nem kívánt élni a véleményezés lehetőségével. Akik – hivatalosan vagy név nélkül – ezt megtették, jellemzően az adóval kapcsolatos ellentmondásokra hívták fel a figyelmünket.

E címen a kormány a legnagyobb bevételt vitathatatlanul az energiaszektortól várja. Már 2008-ban felmerült, ám akkor végül kikerültek az érintettek köréből a lakossági energiaszolgáltatók és a hálózati üzemeltetők. Az akkori indoklás szerint ugyanis ezek a szereplők eleve nem szabad tarifával, hanem központilag megállapított, hatósági áron értékesíthetnek. A hálózati cégek körében értelmetlen piaci árról beszélni, hisz a vezetékek gazdáiként természetes monopóliumot élveznek.

Amúgy ma gyakorlatilag a lakossági energiaszolgáltatók is monopolszereplők. Most is hallottunk részükről olyan érvelést, hogy ezeknél nem lehet lesápolható „extraprofitról” beszélni. A tarifák megállapításának ugyanis alapelve, hogy a hatóság csakis a legszükségesebb költségeket „ismeri el” a tarifában. Ugyanakkor általános jelenség, hogy a szolgáltatók lakossági ellátása veszteséges, a hálózatokat üzemeltetők viszont nyereségesek. Míg tehát az úgynevezett egyetemes szolgáltatásra nyereségadót kivetni értelmetlennek tűnik, addig a hálózatosok köréből úgy fogalmaztak: „nem örülnek neki, de legalább van miből kifizetni”.

Egy villamosenergia-ipari szakértő mindazonáltal furcsállotta, hogy a központi magyar hálózatot birtokló, igen nyereséges állami Mavirt kivették az adó hatálya alól. Mostanság egyébként az eddig is megadóztatott „versenypiaci” energiakereskedők sem túl nyereségesek, így innen is visszaeshet a remélt adóbevétel.
Az energiaszektorból az adóemeléssel kapcsolatos friss körkérdésünkre mindazonáltal eddig kevesen válaszoltak hivatalosan.

A Mol örül

A Mol lapunknak küldött friss közlése szerint örülnek, hogy a kormány a korábbi ígéretével egybecsengően kivezeti az energiaágazati különadót. Számukra azonban úgy tűnik, hogy az energiaellátókra és a közszolgáltatókra érvényesített „magasabb társasági adó” tartós eleme lesz az adórendszernek. (A nemzeti energiatársaság vezetője, Hernádi Zsolt két éve lapunk hasábjain még élesen kikelt a nyereségre vetített Robin Hood-adó ellen, mivel azzal megfogalmazása szerint „a hatékonyságot büntetik”.)

A fővárosi – önkormányzati többségi tulajdonú – Főgáz a jövő év tervezésénél – a korábbi rendelkezéseknek megfelelően – a tétel kivezetésével számolt. Az adó megemelése és a kereskedelmi tevékenység mellett az egyetemes szolgáltatásra és elosztási tevékenységre való kiterjesztése jelentősen növeli majd az adófizetési kötelezettségeiket. Az Északkelet-Magyarországon gázszolgáltatást végző, olasz hátterű Tigáznál annyit szögeztek le, hogy tevékenységüket a mindenkor érvényes magyarországi szabályozás szerint végzik.

Az aktuális, iparágra vonatkozó adó- és egyéb díjakat is eszerint fizetik, azok mértékét nem kommentálják – megfogalmazásuk szerint ezzel is jelentősen hozzájárulva a gazdaság működéséhez. (Szakértők szerint a veszteséges Tigáznak elsősorban a Mol által említett, jövőre valóban kivezetendő ágazati különadó jelentett komoly érvágást, amit az árbevételre vetítettek.)

A 350 magyarországi vízellátó túlnyomó része önkormányzati többségű, ám nyereség elsősorban a néhány magántulajdonúnál keletkezik – véleményezte a törvényt név nélkül egy iparági forrásunk. A magánvízművek nagy része a francia Veoliáé, de van magyar magánvállalkozás is. Ugyanakkor a nyereségességet e szektorban is kapcsolatba hozzák a nem állami cégekre jellemző hatékonysággal, amit az állam tehát a jelek szerint itt is büntet.

Erre utal, hogy a helyi vízdíj nem áll arányban a cégek nyereségességével. A vízszolgáltatók összesített éves nyereségét szakértő forrásunk 10 milliárd forint körülire tette, amiből tehát a költségvetésnek mintegy 1,1 milliárd forint többlet-adóbevétele származhat. Ennek nagy részét valóban magántulajdonosok termelik ki, de kisebb hányada esetében az állam önmagát adóztatja majd.

A szemétszállítókat képviselő Köztisztasági Egyesülés nevében Nagy György igazgató – korábbi szavaihoz hasonlóan – továbbra is az ágazat tanácstalanságát tolmácsolta. Velük a szaktárca azóta sem konzultál, így még nem tudják, a tervezetet végül milyen módosításokkal fogadták el. Felhívta a figyelmet, hogy míg a települési hulladékkezelési szolgáltatók 60 százaléka magántulajdonú, a lakosságnak csak 40 százalékát látják el az ilyen cégek.

Az igazgató az ágazatban a maga részéről nem lát szabályszerűséget a tulajdonviszonyok, a tarifák és a nyereségszint között. Összesített ágazati nyereségbecslésre nem vállalkozott, de ez most nem is tűnik időszerűnek. 2013 közepétől ugyanis – a parlament előtt fekvő hulladékkezelési törvény alapján – többségi magántulajdonú szolgáltató már nem kaphat engedélyt a tevékenységre. Vagyis akkortól csak helyhatósági-állami cégeknél keletkezhet a nyereség. Így a jelek szerint az állam e körben kizárólag saját bevételeit tervezi megsarcolni.

Korábbi vélemények

A GDF Suez tudomásul veszi az energiaszektorra kivetett adókat és a kormány gazdasági stabilizációs szándékát – közölte a Széll Kálmán Terv 2.0-ban megszellőztetett 16 százalékos adó kapcsán lapunkkal másfél hónapja a francia hátterű hazai energiacsoport.

Ugyanakkor hasznosnak találnák, ha ilyen döntések az ágazat bevonásával születnének, és nem növelnék tovább a terheket – tették hozzá. Bíznak benne, hogy az intézkedés növekedési pályára állítja a gazdaságot, amiben – az ország, illetve tulajdonosaik érdekeinek figyelembevételével – készek részt venni. Csoportjuk 1995 óta egymilliárd eurót fektetett be hazánkban.

Ezt folytatják, ha a szabályozási környezet stabil, átlátható és olyan működést tesz lehetővé, ami biztosítja a korszerű és megfizethető árú energiaellátást, valamint a befektetett eszközök fair megtérülésének lehetőségét – fogalmaztak.

Az EDF Démász a válságadók bevezetésekor két dologban fogalmazta meg aggodalmát: egyrészt az energetikához, adózáshoz kapcsolódó szabályozási változások kiszámíthatatlansága tekintetében, másrészt sérelmezte, hogy a hatósági áras egyetemes szolgáltatásra is kivetett válságadóval egy döntően veszteséges tevékenységet terhelnek – közölte ugyanakkor a szintén francia hátterű áramszolgáltató-csoport.

Ez utóbbi megszüntetését mindenképp pozitív lépésnek tartják. Megfogalmazásuk szerint viszont a jelenlegi változások a kiszámíthatóságot nemigen erősítik: a kormányzat ugyan – ígéretéhez híven – kivezeti a válságadót, azonban a megemelt kulcsú Robin Hood-adóra vonatkozó javaslat ismételten váratlanul, előzetes egyeztetések nélkül született – szögezik le. Valaska József, a német RWE-EnBW irányítása alatt álló, igen nyereséges Mátrai Erőmű vezérigazgatója akkori megkeresésünkre úgy fogalmazott: természetesen befizetik a kétszeresére emelt Robin Hood-adót, aminek negatív hatását igyekeznek nyereségük további növelésével ellensúlyozni. Egyszersmind tudomásul veszik, hogy a kormány így igyekszik orvosolni az országra és az unióra nehezedő gazdasági nyomást.

Semmi nem véd meg Robin Hoodtól
Reviczky Zsolt 2011.02.16. Digitális 2011. február 16. DÉMÁSZ Szeged. Villamosenergia-szolgáltatás Magyarország délkeleti részén. Áramszolgáltatás, energia, áram, közmű. elektromos, villany, Fotó: Reviczky Zsolt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.