A Szurgutnyeftyegaz tulajdonszerzése a Molban olyan energiafüggőségi, -ellátási kérdéseket is felvet, amelyek azokat az országokat, Magyarországot, Szlovákiát és Horvátországot is érintik, ahol a társaság működik - mondta Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója szerdán az országgyűlés külügyi bizottsági ülésén. Kifejtette,az ügylet több szempontból is meglepő, így például az általában többségi tulajdonra törekvő oroszok a tőzsdei ár kétszeresét fizették a részvényekért. Meglepő az is, hogy az oroszok anélkül vették meg a részvényeket, hogy erről korábban egyeztettek volna a Mollal, ráadásul a vevő cégnek eddig  semmiféle külföldi aktivitása nem volt. Meglepőnek nevezte azt is, hogy az ügylet előtt nem történt politikai egyeztetés, ami szokásos  az oroszok részéről hasonló esetekben.

Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy a vételár fillérre megegyezik azzal a "bekerülési költséggel", mint amennyibe az értékpapírok az OMV-nek kerültek. Közölte: mivel a Mol igazgatósága nem tudja, mit akar a Szurgutnyeftyegaz, pénzügyi befektetőnek tekinti. Hozzátette: mivel korábban semmilyen egyeztetés nem volt, barátságosnak semmiképpen nem tekinthető a lépés és a befektető. Elmondta, csak a cég honlapjáról értesültek arról, hogy a társaság mélyíteni akarja vertikális integrációját, s a kitermeléstől a finomításon át a vevőkig akar eljutni. Tapasztalatokra hivatkozva kifejtette, az oroszok nem kisebbségi tulajdonra szoktak törekedni.

Keller László, a pénzügyi tárca államtitkára elmondta, a kormánynak fontos a nemzeti stratégai vállalatok függetlenségének megőrzése. Aláhúzta, a magyar kormány sem az osztrák, sem az orosz féllel előzetesen nem folytatott semmilyen párbeszédet. Az államtitkár elmondta: a bizottság fideszes elnöke az elmúlt napokban előbb mondott véleményt, mint tájékozódott akkor, amikor megalapozatlanul vádolta a kormányt például azzal, hogy részese az ügyletnek, s az oroszok ügynöke.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke felvetette, ha az oroszok többségi tulajdont szereznek a Molban, akkor szélsőséges ellátásfüggőségi helyzetbe kerülhet Magyarország. Úgy vélte, mindez  befolyásolhatja, megszüntetheti az ország diverzifikált ellátását, s  például nem valósul meg a Nabucco projekt, s a horvát cseppfolyós terminállal való összeköttetés sem. Kifejtette, nem úgy ismeri az oroszokat, hogy megállnának a tulajdonszerzésben, amit alátámaszt az is, hogy vertikális terjeszkedést terveznek. Véleménye szerint "Oroszország esetében is precedens nélküli", hogy úgy terjeszkedik egy orosz vállalat külföldön stratégiai iparágban, hogy előtte diplomáciailag nem egyeztet a másik érintett féllel.

Németh Zsolt úgy vélte, az orosz terjeszkedés most Magyarországra irányul, ezért kérdés, mit tud tenni a magyar kormány az agresszív gazdasági behatolás ellen. Szerinte itt érkezünk el ahhoz a kérdéshez, hogy a magyar kormány béna kacsa-e, vagy Oroszország ügynöke? Hiszen a magyar kormány szemmel láthatóan felkészületlen, nem védekezik, s az elnök szerint nem érthető, mit csinál a Nemzetbiztonsági Hivatal, hogy erről a kormány nem tudott, miközben a pakettet az osztrákok a hírek szerint hetek óta árulták.

Szabó Vilmos, a bizottság szocialista alelnöke elmondta, semmi újat nem tudtak meg az ügyről, bár a Fidesz úgy gondolja, a kormány hibázott. Hozzátette, felháborító és felelőtlen akció folyik az ellenzék részéről, s a külpolitika is bekerült a direkt pártpolitikai játéktérre. Az alelnök visszautasított minden elnöki vádat.

Az ülésen Varró László, a Mol stratégia igazgatója elmondta, ha az oroszok többségbe kerülnének a vállalatban, akkor az precedens nélküli lenne Európában, ahol a kormányok is támogatják stratégiai cégeik függetlenségét.

Keller László közölte: "a kormány a szükséges tájékozódást megteszi, de hogy milyen lépéseket tesz, arra nem tudok még érdemben válaszolni". Emlékeztetett arra, hogyan viselkedett a kormány az OMV-ügyben, s úgy vélte, most is hasonlóan fog, azaz védeni fogja a Molt.