Arra hivatkozott, hogy a kormány a részvényesi közgyűlés összehívása nélkül adta el a bankot az őszi pénzügyi válság nyomása alatt. A péntek késő esti bírósági határozat nyomán a belga kormány szombaton válságülést tartott, de várhatóan csak hétfőn hozza nyilvánosságra szándékát. Leterme kormányfő és Reynders pénzügyminiszter tanulmányozza a helyzetet, igyekszik megtalálni a jogi lehetőségeket is, ha van értelme a döntés megtámadásának, illetve eljátszott azzal a gondolattal, hogy folytatja az ügyletet a francia bankkal. A miniszterelnök ismét leszögezte: az értékesítés mentette meg a Benelux országok vezető pénzintézetét a teljes összeomlástól, s ha most ezt megkérdőjelezik, akkor a Fortis helyzete még bizonytalanabbá válik.
A belga-holland-luxemburgi bank vesszőfutása tavaly októberben kezdődött, amikor a Royal Bank of Scotland és a spanyol Santander oldalán részt vett a holland ABN Amro feldarabolásában. A 71 milliárd eurós üzletből 24 milliárdot vállalt magára, ám túllőtt a célon. A pénzügyi válság kibontakozása, a hitelszűke kialakulása nyomán nem tudta kellően finanszírozni magát a piacról. A bank vezetőinek megnyugtató nyilatkozatai csak olajat öntöttek a tűzre, s végül szeptember utolsó hétvégéjén a három érintett ország kormányai bedobták az állami mentőövet. Brüsszelbe jött még Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is, miközben igyekeztek konzultálni az Európai Unió versenyhatóságával. Úgy döntöttek, hogy összesen 11,2 milliárd euróval megkezdik a bank nacionalizálását. Ebből az összegből 4,7 milliárd jutott a belgákra. Néhány nappal később a Fortis belga üzletágai felett már a belga kormány rendelkezett, a holland részt a hágai kabinet vásárolta fel 16,8 milliárdért, de ebben benne van az ABN Amro és a Fortis hollandiai biztosítója is. Újabb néhány nap múlva a belga kormány értékesítette a maga részét a francia BNP Paribas-nak 14,7 milliárdért.
A nehézségek miatt a Fortis részvényei folyamatosan zuhantak. Október elején még a nyomott szinten is értek azért 6 eurót. Két héttel később alig egy eurón kereskedtek a papírokkal. A kisrészvényeseket nagy vagyoni kár érte, de most azt sérelmezik, hogy őket meg sem kérdezték. Össze kellett volna hívni a közgyűlést. Meg is támadták a belga kormány döntését, de első fokon vesztettek. A bíróság azzal érvelt, amivel a kormány, hogy a bankot meg kellett menteni. Másodfokon azonban nyertek. Jogi képviselőjük, Mischael Modrikamen a demokrácia győzelmét ünnepelte. Az eladás felfüggesztése azonban lehetetlen helyzetet eredményez. A közgyűlést február 12-én tartanák a részvényesek, de az még messze van. A bíróság a részvények 50 százalékára (plusz egyre) eladási moratóriumot rendelt el 65 napra, ám a belga kormány azt fontolgatja, hogy a maradék 49,9 százalékkal folytatja a tranzakciót a BNP Paribas-val. Vagy jogi után próbál elégtételt venni. Ez talán hétfőn kiderül. A hétvégi Le Soir mindenesetre azt írta: a bank helyzete bizonytalanabb, mint valaha bármikor. A holland ügyeket a döntés nem érinti.