Újabb fordulatot vett a Magyar Energia Hivatal (MEH) és a parlament MSZP-Fidesz energialobbija közti, egyre élesedőnek tetsző vita. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság és a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda ugyanis érezhetően rosszallását fejezte ki a MEH azon döntése kapcsán, melyben egyes áramot távhővel együtt termelő egységeket kizárt a kiemelt támogatásból. Ezáltal szerintük az érintett településeken jelentősen nőhet a távhő ára. De még - úgymond - van egy esély, mivel a parlament nemrég hozott döntése alapján a MEH-nek a kizártakról újabb döntést kell hoznia.

Mint korábban megírtuk, a konfliktus onnan ered, hogy a MEH a vonatkozó törvények, illetve a piac ellentmondásos folyamatai miatt szükségesnek tartott egyes kiemelt támogatásban részesülő, áramot és távhőt együttesen termelő egységeket ez év végével kizárni a kedvezményezett körből. Ezt a kiemelt támogatást az áramfogyasztók a számlán keresztül fizetik meg, és bár ez csupán kilowattóránként néhány fillér, évente így is összességében több tízmilliárd forint gyűlik össze belőle. MEH-források szerint az ebből fedezett, kiemelt áramátvételi áron elért hasznot a termelők sokszor - a szabályok szellemével ellentétesen - nem a távhőárban érvényesítették kedvezményként, hanem zsebre tették. Másrészt számításaik szerint a termelők egy részének beruházási költségei már megtérültek.

Erre a parlament energiaügyekben járatos kormánypárti és ellenzéki képviselői - leginkább a szocialista Podolák György és Fónagy János a Fidesz részéről - olyan törvényeket nyújtottak be és fogadtattak el saját frakciójukkal, amely alapján mégiscsak tovább kellene juttatni a kiemelt támogatást az érintett cégeknek. Lapunknak akkor Fónagy János szándékait egyértelműen a távhőár-emelés megakadályozásával indokolta, de hozzátette: szakértők javaslataira hallgatott, nem az övé a bölcsek köve. (Az MSZP-Fidesz-KDNP-képviselőkön kívüliek nagy többségben nemmel, illetve nem szavaztak.)

Mindemellett a félénk folyosói pletykák szerint a szóban forgó, esetenként offshore-tulajdonú társaságok mögött olykor politikailag érintett befektetőket is fel lehetne lelni. Nyílt konfliktust ugyanakkor sem a lapunknak nem nyilatkozó MEH, sem a parlament "nagykoalíciós" energiaképviselői nem vállalnak az ügyben. De nem száll ringbe a kormányfő sem, aki - szintén személyes kapcsolatok okán - a MEH mögött látszik állni. A szakminisztérium szándékai pedig kitapinthatatlanok: annak vezetője, Hónig Péter ugyanis egy, a kérdésben alapvetően érintett áram- és távhőtermelő, a Budapesti Erőmű vezérhelyettesi posztjáról ült át a miniszteri bársonyszékbe.

A mostani bejelentés kapcsán figyelemre méltó, hogy a lakosság távhőáráért a cégek érdekképviselete, illetve egy ügyvédi iroda fejt ki az MSZP-Fidesz-KDNP-frakcióéhoz hasonló véleményt. A sajtóanyag bemutatkozó-részében a Faludi Wolf Theiss ennek kapcsán energiajogi szakértelmét hangsúlyozza. Ugyanakkor az anyagban nem térnek ki arra, hogy az iroda vezetője, Dr. Faludi Zoltán a tavaly az ügyvédi irodában bemutatkozott Energetikai Állandó Választottbíróság elnöke is. Faludi Zoltán tudósításunk kapcsán felhívta a figyelmünket, hogy az iroda illetve az ő elnöki minősége teljes mértékben különválasztott: az elnöki posztot nem az iroda ügyvédjeként látja el. Közlése szerint az iroda szakmai vélemény-nyilvánításának semmi köze a választott bírósághoz, így a két tény egy lapra hozatalát méltánytalannak tartja.

A sajtótájékoztatót követően a MEH "a beérkezett észrevételek alapján pontosította" a kedvezmények meghosszabbításának szabályait.

A legfőbb kérdés ugyanakkor továbbra is nyitott, miszerint a viták végül emelik-e egyes településeken a távhőárat. Ez koránt sem biztos. A MEH ugyanis nemrég jogot kapott arra, hogy szakmai indokok alapján vétót emeljen a helyileg tervezett távhő-áremelésekre. Ugyanakkor már a mostani MEH-intézkedés is a kidolgozatlan, számos kiskaput hagyó szabályokra vezethető vissza, ami alapján a helyi önkormányzatokkal szoros kapcsolatban lévő vállalkozók a kiemelt támogatást végül nem a távhőfogyasztók megsegítésére, hanem saját hasznuk növelésére fordíthatták. Cseppet sem biztos, hogy a hézagos jogszabályok közepette mostantól sikerül megtörni a kis- és nagypolitikában egyaránt kialakult háttérszövetségek áremelő erejét - vélik megfigyelők.