Forró napok várnak a forintra
A jegybankelnök a napi.hu konferenciáján elárulta, hogy az MNB-nek nincs se árfolyamcélja, se kamatcélja, és egyedül a külpiaci folyamatok alakulása határozza meg a lépéseit. Gyakorlatilag a rekordmélységben lévő infláció sem befolyásolja a kamatpolitikáját, az MNB-t nem túlzottan érdekli, hogy az árindex mennyire szakad el a 3 százalékos jegybanki inflációs céltól.
A befektetők vették az üzenetet, amit a további kamatcsökkentések mellett szóló egyértelmű szándéknyilatkozatként értelmeztek – mondta kérdésünkre Pálffy Gergely, a Buda-Cash Zrt. devizapiaci szakértője, aki szerint a piac megértette, hogy bármi is történjen, az MNB nem áll le a kamatcsökkentésekkel, és már a 2,60-2,80 százalékos szint elérése sem látszik lehetetlennek.
Csakhogy ezzel a forinteszközök kamatelőnye szinte teljesen elolvad, a magyar fizetőeszköz és a hazai állampapírok vonzereje számottevően csökken. Az euró/forint árfolyam hétfő reggel már áttörte a 302-es szintet, a következő komolyabb ellenállást a 307-308-as, majd a 315-ös szint jelenti számára, s ha ott is elbukik, akkor 320 forintos euróra készülhetünk – vázolta fel a legrosszabb forgatókönyvet az elemző.
A forint a dollárhoz, az euróhoz és fonthoz képest egy évvel ezelőtt még 4-4,50 százalékos kamatkülönbözetet nyújtott, mára ez másfél százalék környékére esett, miközben a magyar eszközök kockázatosságában nem állt be olyan fordulat, ami ezt igazolná. Az állampapír-piaci hozamok is emelkedésnek indultak, a tízéves lejáratú kötvény visszatért a hat százalék feletti hozamtartományba.
Pálffy hangsúlyozta, hogy ezúttal országspecifikus tényezők gyengítik a forintot, a többi régiós deviza ugyanis vagy erősödik, vagy tartja az árfolyamát az euróhoz képest. A forint visszaerősödését eredményező hírre vagy bejelentésre egyelőre nem nagyon számítanak a befektetők, a Buda-Cash elemzője pedig nem tudott megnevezni olyan árfolyamszintet, ami a decemberi következő kamatcsökkentéstől eltántoríthatná a monetáris tanácsot.
Felvetődött, hogy a kormányellenes ukrajnai tüntetések okozta bizonytalanság is közrejátszik a forint gyengülésében, de ezt Pálffy Gergely nem tartja valószínűnek, épp a régiós mozgásokra hivatkozva. Azt sem látja reálisnak, hogy az ötmilliárd dolláros állampapír-állományával Kijev legnagyobb külföldi hitelezőjének számító Templeton befektetési alapkezelő is visszavonulót fújna a térségünkől, és ez is közrejátszana a forint gyengülésében.
Mint ismert, a Templeton egyben a magyar állam legnagyobb egyéni hitelezője is, és ha a kivonulásának jelét adná, az azonnal és drasztikusan meglátszana a magyar országkockázati feláron (CDS). Ilyen azonban most nem tapasztalható – tette hozzá az elemző, aki egy lehetséges hazai tényezőt is kizárt, nevezetesen azt, hogy a kormány pénteken jogértelmezési céllal az Alkotmánybírósághoz fordult a devizahitelesek ügyében. Itt a legrosszabb, forintgyengítő forgatókönyvek már a süllyesztőbe kerültek – érvelt Pálffy Gergely.
