Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a szűkösség mint ártényező elvesztette jelentőségét, s az energiapiacon lévő "forradalmi túlkínálat" következtében az ellátásbiztonságra való törekvés is. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt fél év gazdasági és társadalmi változásai következtében egy olyan erősen importfüggő ország esetében, mint Magyarország, tartózkodni kellene a jövőt alapvetően meghatározó energiapolitikai döntésektől, mint például a paksi beruházás. Az ügyvezető igazgató szerint a kőolaj árcsökkenése mögött a megújuló energiák és a nem hagyományos szénhidrogénforrások megjelenése áll. Ez egy újfajta növekedést eredményez hosszabb távon, amiben az ellátásbiztonság szerepe kicsit háttérbe szorul a környezetvédelem és a versenyképesség előnyére.

Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos ugyanakkor arról számolt be, hogy bár a gazdasági válság hatására csökkent a villamosenergia-felhasználás, 2014-ben ismét nőtt az energiaigény, s a biztonságra való törekvés csak addig túlmisztifikált, amíg nincs ellátási krízis. A két újabb paksi blokk pont akkor lép be a piacra, amikor a német atomerőművek leállítása miatt nagyobb kereslet mutatkozik majd - mondta. Kiemelte, a hazai villamosenergia-fogyasztás 32 százalékát tavaly Ukrajnában és Lengyelországban termelték meg, azonban e szénalapú termelői kapacitások nem versenyképesek az Európai Unió energiastratégiájában.

Kifejtette, az alacsony villamosenergiaár és a magas gázárak miatt a hazai gázerőművek jelenleg kihasználatlanok, a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű adja a hazai villamosenergia-termelés 75 százalékát. Azonban a 2014 januári államközi megállapodás keretében Pakson épülő két 1200 megawatt kapacitású blokk versenyképes áron tud villamosenergiát szolgáltatni, és nagyjából a teljes magyar szükséglet 40 százalékát adja majd – mondta. Hozzátette, a két új blokkhoz 20 évig szállít az orosz fél fűtőanyagot és a tárolásban is részt vesz. A teljes projekt költsége 12,5 milliárd euró. Ebből az orosz fél 80 százalékot hitel formájában finanszíroz. A megállapodásban szintén szerepel, hogy a felek 40 százalékos hazai beszállítói arányt szeretnének.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP-) képviselője ugyanakkor csütörtökön felszólította a magyar kormányt, hogy azonnali hatállyal hozza nyilvánosságra az Euratom Ellátási Ügynökség levelét az új paksi erőmű fűtőelemeivel kapcsolatban.

Bizottsági információkra hivatkozva közleményében az EP-képviselő arról írt, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség megküldte írásos véleményét arról a szállítási megállapodásról, amelyet az új paksi erőmű fűtőelemeivel kapcsolatban a magyar kormány és az orosz fél tavaly december 8-án írt alá. "A hírek szerint az ügynökség komoly kritikákat is megfogalmazott. Az eredeti megállapodás alapján tudomásunk szerint az új paksi reaktorok fűtőelemeit az építésért felelős orosz konzorcium szállítaná majd a Paksra, jóllehet a napokban felmerült annak lehetősége, hogy a fűtőelemeket az amerikai Westinghouse szállítsa. Amit biztosan tudunk, az az, hogy a kormány a szerződéseket titkosította, ezért nem ismertek a szállítási szerződés részletei" - hangsúlyozta Jávor Benedek.

A PM politikusa szerint az Euratom-szerződés alapján - amelynek Magyarország az uniós csatlakozás óta szintén részese - a kormány nem köthet ilyen jellegű megállapodást az Euratom Ellátási Ügynökség ellenjegyzése nélkül. Az ügynökség feladata ugyanis a nukleáris energia és ellátás biztonságának, illetve az Euratom-szerződés betartásának a felügyelete. Ilyen minőségében minden, harmadik féllel kötendő szállítási szerződést jóvá kell hagynia ahhoz, hogy az érvényessé válhasson.
"Ez a jóváhagyás válhat most kérdésessé. Ennek fényében pedig új megvilágításba kerül a Westinghouse esetleges beszállítói szerepe is" - vélekedett az EP-képviselő. Jávor Benedek szerint a magyar polgároknak legalább annyira joguk van megismerni a paksi megállapodásokat, mint az európai intézményeknek.

Az európai energiaunió megteremtésének elsődleges feltétele, hogy létrejöjjön az ehhez szükséges infrastruktúra - hangsúlyozta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára csütörtökön Brüsszelben, az energiaügyi miniszterek tanácskozását követően.

Emlékeztetett, hogy ebben Magyarország élen jár, a villamos hálózat összekapcsoltsága terén túltejesíti a 2020-ra kitűzött célt és a földgázkapacitások terén sem áll rosszul. "Arról mi igazán nem tehetünk, hogy egyes szomszédaink nem építették meg a földgáz visszaáramoltatásához szükséges létesítményeket" - fogalmazott.

Az MTI érdeklődésére az államtitkár elmondta: a tanácskozáson mind Horvátország, mind Románia képviselője elkötelezett volt, hogy a megépítik a hiányzó kapacitásokat, Magyarország pedig támogatja, hogy ezt szükség esetén uniós pénzalapok is elősegítsék.

"Egy energiaunió akkor lehet igazán sikeres, ha versenyképes, elérhető árú energiát tud biztosítani az európai gazdaságnak és az európai polgároknak" - mondta Aradszki András, aki szerint az Európai Bizottság által bemutatott stratégia az energiaunió megteremtésére fontos lépés a liberalizált, egységes energiapiac megteremtése érdekében. Az államtitkár tájékoztatása szerint a bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maros Sefcovic ígéretet tett, hogy a brüsszeli testület tekintettel lesz a regionalitás szempontjaira, a tagállamok eltérő gazdasági fejlettségére és infrastrukturális adottságaira. A szabályozási kérdésekről az energiaügyi államtitkár elmondta, hogy a jelenlegi uniós szabályozást, az úgynevezett harmadik energiacsomagot kell alkalmazni, és majd abból kell levonni a megfelelő tapasztalatokat, és kerülni kell a még ki sem próbált szabályok megváltoztatását.

Azzal összefüggésben, hogy Magyarországgal szemben éppen a múlt héten indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság a harmadik energiacsomag nem megfelelő alkalmazása miatt, az államtitkár azt mondta: Magyarország alapvetően teljesítette kötelezettségeit, a nyitott kérdések technikai természetűek, és most egy sor előzetes konzultáció veszi kezdetét, a vitatott dolgokat pedig rugalmasan meg fogják oldani. "Az elsődleges szempont az, hogy a magyar fogyasztók érdekei ne sérüljenek" - húzta alá.

A napi.hu konferenciáján Németh Lászlóné nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár a közműszektor jövőképével kapcsolatban elismételte: március végén várhatóan elindul az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., a cégbírósági bejegyzés folyamatban van. A szolgáltatás megkezdése az energiahivatal engedélyétől függ. Kiemelte: bár a nemzeti közműszolgáltatás nonprofit alapon működik, a zrt.-nek azonos piaci feltételek mellett kell helyt állna, semmilyen megkülönböztetésben nem lesz része. A takarékos működésből és az állami infrastruktúrák bekapcsolásából adódó megtakarítás a hálózatfejlesztés mellett felhasználható a további rezsicsökkentés lehetőségének biztosítására is, ez azonban kormányzati döntéstől függ. Az ENKSZ elsőként a földgázellátásban kezdi meg a lakossági szolgáltatást a Főgáz bázisán, a cég tevékenységét az egész országra kiterjesztik. Várhatóan 2016 elején a második lépcsőben az áramszolgáltatási piacra lép be a nemzeti közműszolgáltató. Az ENKSZ végül a távhőszolgáltatásba is bekapcsolódik, azonban ennek időpontja még nem ismert. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak április végéig kell letennie a távhő cselekvési tervet. Ezzel egy időben az energiahivatal tanulmányt készít arról, milyen módon lehet a távhőszolgáltatók szétszórt, szigetszerű működését egységesíteni - közölte.